Húsz éve voltak utoljára ilyen kedvetlenek a szavazók

2010.04.25. 18:17

Negatív rekord közelében lesz a választási részvétel vasárnap. A választási részvétel alig haladta meg az 1990-es negatív rekordot, amikor a második fordulóban csak a választók alig több mint 45 százaléka ment el szavazni. A rendszerváltás óta megrendezett országgyűlési választások alapján nem igazán mozgatja meg a választókat, hogy mekkora a tét.

A negatív rekord közelében volt a részvétel az országgyűlési választáson vasárnapi második fordulójában. Vasárnap csak a választók 46,62 százaléka ment el szavazni. Ennél alacsonyabb részvétel parlamenti választáson csak egyszer, az 1990-es második fordulóban volt, amikor csak a választásra jogosultak 45,5 százaléka ment el szavazni (a második fordulós részvételi adatokat csak azoknak a körzeteknek az eredményei alapján számolják, ahol tartanak második fordulót).

első forduló

második forduló

1990

65,11%

45,54%

1994

68,92%

55,12%

1998

56,26%

57,01%

2002

70,53%

73,51%

2006

67,83%

64,38%

2010

64,20%

46,62%



1990-ben az első fordulóban a 176 egyéni választókerületből csak ötben dőlt el a mandátum sorsa (három MDF-es és két független jelölt nyert az első körben), 171 körzetben a második forduló döntött, mégis kevesen szavaztak. Az első forduló után ráadásul még nyitott kérdés volt, hogy az MDF vagy az SZDSZ nyeri-e a választásokat (az első fordulóban alig több mint 3 százalék volt a különbség a két rendszerváltó párt közt), mégis a választásra jogosultak alig több mint 45 százaléka ment el szavazni a második fordulóban.

Az 1994-ben még kevesebb, mindössze két egyéni mandátum sorsa dőlt el az első fordulóban (mindkettőt az MSZP jelöltjei szerezték meg), 174 helyen a második forduló döntött. A választást az MSZP ennek ellenére már az első fordulóban fölényesen megnyerte (több mint 31 százalékot szerzett, a második helyezett SZDSZ csak 18,6-ot), a második fordulónak már csak az volt, hogy képes lesz-e egyedül megszerezni a képviselői helyek abszolút többségét (mint kiderült, sikerült). Ez meglátszott a részvételi adatokon, alig több mint 55 százalék szavazott a második fordulóban.

Az 1998-as első forduló szoros eredményt hozott, a 176 egyéni választókerületből csak egyben dőlt el a mandátum sorsa (a Fidesz jelöltje szerezte meg). Az első forduló után még nyitott kérdés volt, hogy a az MSZP-SZDSZ koalíció vagy a Fidesz-MDF-Kisgazdák szövetség szerez többséget, ezért fordulhatott elő, hogy először a rendszerváltás óta a második forduló részvételi aránya (57 százalék) meghaladta az első fordulóét (56,2 százalék).

2002-ben kiemelkedően magas, 70,5 százalékos részvételi arány mellett már az első fordulóban 45 körzetben eldőlt az egyéni mandátum sorsa. Az MSZP alig egy százalékkal előzte meg a Fidesz-MDF szövetséget (igaz, az SZDSZ bejutása a baloldalnak kedvezett), és Orbán Viktor pártelnök a második fordulóban megpróbált fordítani. A felfokozott hangulatnak köszönhetően a második forduló részvételi aránya még magasabb lett: a jogosultak 73,5 százaléka ment el szavazni.

2006-ban már 66 egyéni mandátum sorsa dőlt el a 176-ból az első fordulóban. Az MSZP ismét alig több mint egy százalékot vert a Fidesz-KDNP-re, de bejutott az SZDSZ és az MDF is, utóbbi pedig nem volt hajlandó visszalépni a Fidesz javára. Az eredmény így a 2002-esnél egyértelműbb volt, ami meg is látszott a részvételi adatokon: az első fordulós 67,8 százalékkal szemben a második fordulóban már csak a jogosultak 64,3 százalék ment el szavazni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK