Igyekezett mozgásteret csinálni magának a Fidesz

Ígért sok mindent a kormányra készülő Fidesz, de a választás felé közeledve egyre jobban ügyelt arra, hogy maradjon neki mozgástér. Az adócsökkentésről csak annyit tudni, hogy nagy lesz, az önkormányzatok átalakításáról annyit, hogy kevesebb lesz a képviselő, az elszámoltatásról pedig annyit, hogy hagyják dolgozni a rendőrséget és az ügyészséget. A Fidesz arra hivatkozik, hogy tisztán kell látni, de minden bizonnyal a közelgő önkormányzati választások is belejátszanak abba, hogy nem siettetik a dolgokat.

A Fideszt ugyan a kampány során sokszor érte az a kritika, hogy nem fedi fel programját, az elmúlt hónapokban a kiadott programból és a politikusi nyilatkozatokból nagyjából kirajzolódott, hogy milyen fontosabb lépéseket tervez kormányra kerülve a párt. A kampányban ugyanakkor végig kerülték a vitahelyzeteket, szakpolitikusaikat távol tartották a sajtótól - például az egészségügy felelősei egyáltalán nem nyilatkoztak -, így konkrétumok szinte alig kerültek nyilvánosságra, ami ad valamekkora mozgásteret a Fidesznek.

A legjellemzőbb példa erre egyben a talán leghangsúlyosabb ígéret, az adócsökkentés megvalósítása. A Fidesz évek óta hangoztatja, hogy ebben látja a gazdaság felpörgetésének kulcsát, és Orbán Viktor tavaly év végén még arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén azonnali és nagy arányú adócsökkentést hajtanak végre. Ebből az ígéretből a választáshoz közeledve folyamatosan kifaroltak, és ugyan Orbán még mindig állítja, hogy lesz valamekkora közteher-csökkentés ebben az évben, de azt nem tudni, hogy mikor és mekkora mértékű.

Előbb tisztán akarnak látni

Hasonló a helyzet az összes többi gazdasági jellegű intézkedéssel, a költségvetés tervezett átírásával (esetleg új költségvetés készítésével), a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval korábban kötött, hatályban lévő megállapodások várható újratárgyalásával. Utóbbiról annyit lehet tudni, hogy várhatóan nagyobb mozgásteret akarnak elérni (ez gyakorlatban annyit jelent, hogy el akarják érni, a jelenleginél magasabb költségvetési hiányt is elfogadjanak a hitelnyújtó szervezet), de konkrét célokat itt sem jelölt meg a Fidesz.

Minden ilyen kérdést elhárították azzal, hogy előbb tisztán kell látni a gazdaságot és a pénzügyet illetően, és csak azt követően lehet intézkedéseket hozni. Ezt a tisztánlátást szolgálja az úgynevezett gazdasági tényfeltáró bizottság, amelyet Varga Mihály egykori pénzügyminiszter vezet. Orbán azt kérte, hogy ez a bizottság június első heteire készítse el jelentését, így a leendő kormány annál hamarabb biztosan nem is fog előállni gazdasági jellegű tervekkel.

Rendőrök és képviselők

A Fidesz ugyanakkor megígérte, hogy már a kormány felállása előtt lesznek olyan ügyek, amelyekben az új, Fidesz-többségű parlament dönteni fog. Be fogják terjeszteni például a kisebb parlamentről és az önkormányzatok karcsúsításáról szóló törvényt. Az elsőről lehet tudni, hogy a mostani létszám felében - tehát nagyjából 200 fős parlamentben - gondolkodnak, az önkormányzati kérdést azonban eddig nem bontották ki. Így nem világos, hogy csak az egyes közgyűlések és képviselő-testületek létszámát csökkentenék, vagy pedig próbálnák hatékonyabbá is tenni a rendszert, például a hatékonytalansága miatt sokat bírált fővárosi kerületi önkormányzati berendezkedés átalakításával.

Szintén a sürgős feladatok közé sorolták Orbánék a közbiztonság javítását. Többször elhangzott az, hogy háromezer új rendőrt állítanak szolgálatba, ehhez azonban hosszú időre van szükség már csak az újoncok kiképzése miatt is. Így ennek az ígéretnek a megvalósítása is elhúzódhat, bár Orbán vállalta azt is, hogy az általa legreménytelenebbnek nevezett településeken már a kormányalakítás után közvetlenül rendőrőrsök nyílhatnak.

A választáshoz közeledve egyre lazábban fogalmazott a Fidesz az elmúlt nyolc év általa visszásnak tartott ügyeinek feltárásával kapcsolatban is. Tavaly még harcias nyilatkozatok hangzottak el - emlékezetes például Kövér László mondata a Heti Válasz címlapján: "Neveket akarok" -, az utóbbi hónapokban azonban egyre inkább arra került a hangsúly, hogy az új kormány meghagyja az ügyek kivizsgálását az arra illetékes igazságszolgáltatási szerveknek. "Nem az a cél, hogy politikusokat helyezzünk célkeresztbe" - fogalmazott Orbán az első forduló előtt egy interjúban, és megjegyezte azt is, a nyomozati kérdéseket a rendőrségre és az ügyészségre hagyják, ők csak adatokat, folyamatokat elemeznek, olyanokat, amelyek rendelkezésre állnak egy kormányzati rendszerben, a minisztériumokban.

Jönnek az újabb választások

A nagyszabású változtatásokra - saját megfogalmazásuk szerint az ország újjáépítésére - készülő Fidesz így várhatóan nem kezd majd azonnali, költséges és különböző csoportok érdekeit sértő programok végrehajtásába. Ehelyett inkább szimbolikus lépések várhatók, a többihez pedig csak hosszabb előkészítés és átgondolás után kezdenek hozzá.

Ebbe persze belejátszik az a tényező is, hogy ősszel önkormányzati választások lesznek, és a Fidesz nyilván nem szeretné elveszíteni jelenlegi erős pozícióit a települések és megyék vezetésében. A mostani nagyarányú győzelem után arra ugyan nem kell számítani, hogy a Fideszen belül nagy mozgás indulna meg, de még ebből a szempontból is van játéktere a leendő kormánypártnak. A két forduló között jelentek meg olyan sajtóhírek, hogy Orbán távozik a Fidesz éléről, amit ugyan maga a pártelnök cáfolt, később azonban az egyik alelnök, Pokorni Zoltán beszélt arról, lehetséges, hogy mégiscsak lesz egy ügyvezető, aki segít a párt szervezésében.