Minifrakciók alapításával még tovább növelheti hatalmát a Fidesz

Több megszólalási lehetőséget, pénzt és irodát szerezhet magának a Fidesz, ha nem egy nagy frakcióba ülteti minden képviselőjét, hanem a KDNP mintájára több kisebb képviselőcsoportot hoz létre, például a szövetséges szervezetekből. Bár Pokorni Zoltán alelnök szerint nem készülnek ilyen lépésre, a több frakció sok előnnyel járna: több megszólalási lehetőséggel, külön infrastruktúrával és anyagi támogatással.

Miután a Fidesz-KDNP a választások második fordulójában megszerezte a kétharmados többséget, nem kell attól tartania, hogy az Országgyűlés leszavazza a kormányt, vagy a többségi frakciók ne tudják keresztülvinni akaratukat akár a plenáris ülésen, akár a bizottságokban, illetve minden olyan testületben, amelynek összetétele a parlamenti arányokat tükrözi.

A KDNP-nek minden bizonnyal önálló frakciója lesz, így két kormánypárti frakció lesz. A Fidesz és a KDNP közt ráadásul nem élesek a határok - a hivatalosan KDNP-s Simicskó István képviselő például tagja a Fidesz országos választmányának elnökségének - így akár azt is megtehetik, hogy a kereszténydemokrata frakciót a második legnagyobb képviselőcsoporttá duzzasztják fel, így formálva jogot több pozícióra a bizottságokban és más testületekben (például a közmédiumok kuratóriumaiban).

A három ellenzéki frakció - az MSZP-s, a jobbikos és az LMP-s - ugyanakkor a korábbi ellenzékeknél várhatóan hangosabb lesz. Mivel a döntésekbe kevés beleszólása lesz az ellenzéki frakcióknak, egyetlen fegyverük az lehet, ha világosan jelzik, mivel értenek egyet, mit elleneznek. Mivel az Országgyűlésben minden frakciónak minden ügyben van lehetősége megszólalni, a következő években a felszólalásokra 3:2 az ellenzék lesz túlsúlyban.

Ennek ellensúlyozására a Fidesz megteheti azt, hogy a KDNP-frakció mintájára létrehoz még néhány képviselőcsoportot, például a szövetséges szatelitszervezetek (a Nemzeti Fórum, a Magosz, a Fidelitas, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Lungo Drom, és a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja) nevében. Ehhez nem szükséges más, mint legalább tíz képviselő, akik kijelentik, hogy ők például a Nemzeti Fórum frakciójához akarnak tartozni (a korábbi MDF-esekből alakult szervezetnek ráadásul meg is lenne a szükséges számú képviselője). Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke az [origo] érdeklődésére azt mondta: elméletileg lehetne új frakciókat alakítani, de nincsenek ilyen terveik.

Ha azonban mégis e mellett döntenének, azzal egyrészt növelhetnék a megszólalásaik lehetőségét (például napirend előtt, vagy vezérszónoki rendszerben tárgyalt törvényjavaslatoknál), másrészt nagyobb infrastruktúrához és több anyagi forráshoz jutnának: a parlamentben minden frakciónak jár iroda és támogatás, hogy saját apparátust tartsanak fent. Megvan ugyanakkor a veszélye annak (ha nem is túl nagy), hogy ezek a frakciók önállósodnak, hiszen szervezetileg és anyagilag is külön állnak az anyapárttól, nem lehet őket fegyelmezni.