Tízezrek keresik fel évente a nép ügyvédeit

2009.04.06. 10:25

Évente tízezrek keresik fel a Központi Igazságügyi Hivatal jogi segítségnyújtó szolgálatait, veszik igénybe a köznyelvben csak a nép ügyvédjeként aposztrofált intézmény adta lehetőségeket. Úgy tűnik, a jogalkotó elérte célját, a szolgáltatást az arra valóban rászorultak keresik.

Sikeresnek mondható a 2004. áprilisában elindult a jogi segítségnyújtó szolgálat, a tapasztalatok szerint valóban azok veszik igénybe, akiknek anyagi, szociális helyzete, érdekérvényesítő képességük gyenge volta indokolja - mondta a Központi Igazságügyi Hivatal osztályvezetője. Dr. Ádám Adrienn szerint a hozzájuk fordulók közül sokan munkanélküliek, rendszeres szociális segélyben, gyermekvédelmi támogatásban, vagy közgyógyellátásban részesülnek, és szép számmal találhatóak nyugdíjasok is.

A segítségkérők helyzetüknek megfelelően főként családjogi, munkaügyi, társadalombiztosítási és nyugdíjjal összefüggő, illetve közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos ügyekben kérik segítségüket. Akadnak ugyanakkor esetek - például vámügyek, pénzintézeti kölcsönök, ingatlan adásvételi-szerződések, befektetési jellegű, vállalkozással kapcsolatos ügyek - ahol kizárt a támogatás.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény részletesen szabályozza a jogosultak körét, az igénybevétel, a kérelmek elkészítésének a módját, a kizáró okokat, a különböző feltételeket, a peren kívüli, illetve a peres képviselet szabályait. A legfontosabb szabályok egyike: a jogosultak egy része jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel, fizetség nélkül veheti igénybe a támogatást, például az, akinek az egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, illetve vagyona nem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket.

A nép ügyvédeihez fordulók másik nagy csoportjánál a jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi, ám ezt utóbb vissza kell téríteni, számukra olyan méltányos részletfizetési lehetőséget biztosítva, melyeknek eleget tudnak tenni.

Nem árt a szociális érzékenység

Bizonyos esetekben a feltételek teljesítése esetén sem lehet támogatást nyújtani. Például amennyiben a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik. Ha ügye már minden jogi fórumot megjárt, és fölösleges pénzkidobásnak tűnik minden további lépés az igényérvényesítés irányába. A törvény e körben is taxatíve felsorolja a kizáró okokat.

Ádám Adrienn kifejtette: a jogi segítők névsora megtalálható a www.kih.gov.hu, illetve a www.irm.gov.hu honlapokon, a listán jelenleg mintegy 560-an szerepelnek. Túlnyomó részük - több mint kilencven százalékuk ügyvéd - a többiek közjegyzők és társadalmi szervezetek, utóbbi kategóriába tartoznak még az alapítványok, a kisebbségi önkormányzatok és a jogi egyetemek is, ám esetükben szintén feltétel, hogy ügyvédet kell megbízniuk. Az ügyvédek közt sok a pályakezdő, akik tapasztalatszerzés okán kapcsolódnak be a munkába, amely elvégzéséhez, speciális jellegénél fogva nagy adag szociális érzékenység is szükségeltetik részükről.

A díjazásra többféle megoldás létezik, a peren kívüli ügyek esetében egy óráért - teljesítményigazolást követően - 3000 forintot plusz tizenöt százalékos, azaz 450 forintos költségátalányt kapnak a szakemberek. A peres eljárásoknál összetettebb a szabályozás, másképp számolják az elveszett pereket, illetve a megnyert pereket, az első fokon véget ért, illetve a magasabb szintű bíróságokat is megjárt eljárásokat; ezen esetekben már érthetően nagyobb szerep jut a jogászok költségeinek (telefon, utazás), és kérhető a bizonyított költségek tételes kifizetése. A szociális érzékenység mellett a szakembereknek bölcs belátással is élniük kell, hiszen az állam csak az eljárás jogerős befejeződése után tud fizetni, addig pedig az eljáró jogász - mi tagadás - előlegez, "ingyen dolgozik".

Elrepedt vízcső, eltűnt cég

Mit tudnak tenni a nép ügyvédjei olyan, a közüzemi díjakról folyó perek esetében, ahol netán már maga a végrehajtás is megindult? - kérdeztük. A Központi Igazságügyi Hivatal osztályvezetője szerint díjtartozásokat valóban nem áll módjukban kifizetni, ám megpróbálnak a szolgáltatótól méltányossági eljárást kérni, erre azok többnyire készek is. Megtörtént, sikerült bizonyítani, hogy a megrepedt vízvezetékcső miatt ugrott meg horribilisan a vízszámla, nem pedig az ügyfél és családja "fürödte el", a kár nem az ő érdekkörükben jelentkezett.

Sikert ért el a szolgálat például abban az ügyben is, ahol folyamatosan meglepően magas összegű gázszámlát küldtek - az ügyfél a szomszédéval összehasonlítva, többször jelezte is, valami nem stimmel. A jogi segítő a szolgáltató kirendeltségéhez fordult, és ellenőrzést követően az ügyfél folyószámláján lévő túlfizetést visszapostázták az ügyfél részére, és ettől kezdődően a kisebb összegről kiállított számlát kézbesítik a részére.

Munkaügyeknél - bizonyára, senkit nem lep meg -, a be nem jelentett munkaviszony, a meg nem fizetett járulékok miatt van gond. Vagy amikor a visszatérni szándékozó kismama már nem is találja egykori cégét, és ennek következtében a munkanélküli ellátásban sem vehet részt. Ilyenkor keresik a cég egykori menedzsmentjét, bár többnyire elzárkóznak attól, hogy felmondással szüntessék meg a jogviszonyt, és a felmondási időre pénzt adjanak, netán végkielégítést. A szolgálat nem tehet mást, bírósághoz fordul ezen ügyekben - mondta Ádám Adrienn.

Kreált leltárhiány, magas telefonszámla

A tartós munkanélküliként - a munkaügyi központ támogatásával - foglalkoztatott ügyfél azt vette észre, hogy az ígért összegű támogatás ellenére részére a munkáltató csak minimálbért fizet. A munkaügyi központnál közölték vele, valóban a magasabb összegű munkabér járna neki, a munkáltató jogtalanul tartja vissza a különbözetet. Javasolták neki, hogy a munkaügyi felügyelethez is fordulhat, ám az ügyfél ezt visszautasította, jelezve, hogy nem kíván ebből "problémát csinálni". Vélhetően a munkaügyi központ jelzése alapján, a munkaügyi felügyelet ellenőrzést tartott a munkáltatónál, és a feltárt szabálytalanságok miatt kisebb összegű bírságot rótt ki a cégre. A munkáltató, sejtve, hogy ez az ellenőrzés a munkavállalónak köszönhető, egy kreált leltárhiány miatt felmondott neki.

A jogi segítségnyújtó szolgálat által biztosított pártfogó ügyvéd keresetet nyújtott be a bírósághoz, a felmondás jogellenességének megállapítása és kártérítés megfizetése iránt. A bírósági eljárás során a pártfogó ügyvéd közreműködésének is köszönhetően sikerült egyezséget kötni, a bizalom elvesztése miatt a munkaviszony ugyan már nem volt helyreállítható, ám a munkáltató egy nagyobb összegű kártérítést fizetett a jogtalanul elbocsátott munkavállaló részére.

Újabb "sztorik": a csökkent munkaképességűként foglalkoztatott ügyfélnek (100 százalékos rokkant) a munkáltató rendes felmondással felmondott. A felmondás indokát nem határozták meg egyértelműen, ám a munkáltató szóban arra hivatkozott, hogy az ügyfél testvére, aki szintén ennél a cégnél dolgozott, a hivatali telefon használata során jelentős tartozást halmozott fel, ami miatt őt is elbocsátották, és a rá is kiterjedő "bizalomvesztés" az oka a felmondásnak. A felmondás valódi indoka valójában az lehetett, hogy időközben lejárt az ügyfél, mint csökkent munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásáért a munkáltatónak járó állami támogatás, és ennek az incidensnek az ürügyén próbált "megszabadulni" a rokkant munkavállalótól.

A pártfogó ügyvéd keresete alapján a bíróság megállapította a felmondás jogellenességét, és kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Ezt követően "gond volt" még a nyugdíjbiztosító igazgatósággal is, ám az ügyvéd a bírósághoz fordult, és a jogerős ítélet megállapította a rokkantsági nyugdíjat.

A nép ügyvédei oldották meg azt a gyermekelhelyezéssel, gyermektartásdíj megállapításával, és vagyonmegosztással összefüggő ügyet is, ahol a heves viták ellenére sikerült egyezséggel rendezni a konfliktust: az ügyfél lemondott a szőlő és a kert ingatlanok tulajdonjogáról, és ennek fejében megtarthatta a lakóingatlan tulajdonjogát. Ádám Adrienn rámutatott: a családjogi ügyekben a pártfogó ügyvédnek nagy szerepe van abban, hogy többségében egyezséget tudnak kötni. Az egyezség mindenkinek a lehető legjobb megoldás: rövidebb és költségtakarékosabb eljárást jelent mind a bíróság, mind az ügyfelek számára, ugyanakkor tehermentesíti is a bíróságot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK