Az elmaradt koncert a legrosszabb buli

Az elmaradt koncert nem csupán a közönségnek bosszúság, hanem gond a koncertszervezőnek és a zenekar menedzsmentjének, ügynökségének is. Milyen jogi biztosítékot köthetnek ki a felek, a jog eszközeivel miképp biztosíthatják be magukat a szervezők, előadók, menedzserek egy nem várt esemény lehetőségével számolva?

Eltolódás figyelhető meg a koncertszervezés keresleti- kínálati piacán, ugyanis a fesztiválok rendezői szerte Európában nagyjából ugyanazokat a zenekarokat szeretnék megnyerni maguknak, és általában örülnek annak, amennyiben azok elvállalják a fellépést - fejtette ki Gerendai Károly, a Sziget főszervezője.

Mindennek egyenes következménye, hogy a felek alapvetően a zenekarok menedzsmentjének, ügynökeinek formaszerződéseit használják. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy ezek a megállapodások egyoldalúak, adott esetben egyes pontokon lehet is módosítani, ám a helyzet - diplomatikusan fogalmazva - teljes mértékben egyenrangúnak sem nevezhető.

Fellépti díj előre

A kialakult nemzetközi gyakorlat szerint - mutatott rá Gerendai -, a szervezők már a szerződéskötéskor egy jelentősebb összeget utalnak át a zenekar számlájára, a teljes fellépti díjat pedig 60-30 nappal a fellépés előtt megkapják az érintettek. Ez mindenütt így van, még ha esetleg furcsa is elképzelni olyan ingatlan adásvételi-szerződést, ahol az eladó már megkapta a teljes vételárat, ám részéről a teljesítés, a birtokba bocsátás (vagyis maga a koncert), még nem történt meg. Ezen főszabálytól eltérően, elvétve akadnak kivételek, jellemzően szólókoncertek esetében és akkor, a felek már nagyon régóta dolgoznak együtt, mindkettőjük megelégedésére.

Ha mégis elmarad egy koncert, a menedzsmentek, ügynökségek visszautalják a fellépti díjakat, ám kötbért, kártérítést érvényesíteni szinte lehetetlen. A tapasztalatok szerint az ügyek a legritkább esetben szoktak a bíróságon kikötni. A Sziget történetében egyszer fordult elő, amikor a vezetőség úgy döntött, nem hagyja annyiban azt, hogy a Prodigy az 1997-es fellépését, annak időpontja előtt három nappal mondta le, és megbíztak egy londoni ügyvédi irodát. Ám éppen a megbízott iroda beszélte le később a Szigetet a pereskedésről, jelezték, nincs értelme a keresetlevél beadásának, bár meg lehet nyerni a pert, jogos a kifogás, ám kártérítésre az angolszász precedensjogi környezetben, és a meglévő szerződés alapján nincs esély - a fellépti díjat meg amúgy is visszaadja a zenekar. A fesztiválok elmaradt koncertjei esetében egyébként is jóval nehezebb bizonyítani a tényleges kár megtörténtét, mint például szólókoncertek esetében. Hiszen ki tudja azt igazolni, hogy az adott nap látogatói közül hányan mentek ki csupán a kérdéses banda miatt.

A menedzsmentek többnyire azt ajánlják fel elmaradt koncertek esetén, hogy a fellépést később megtartják. Ibiza első számú dj-je, José Padilla már két éve megkapta a fellépti díjat, és menedzsmentje azóta ígéri az akkor elmaradt koncert megtartását, kiderül, lesz-e belőle valami. A fesztiválszervezők nem engedhetik meg maguknak - húzta alá a Sziget vezetője -, hogy bárkivel is rosszban legyenek: a fontos fellépők 90-95 százaléka öt-hat nagy ügynökségnél koncentrálódik, és egy ügynökség számos, nagyon fontos zenekar képviseletét látja el.

Peren kívüli egyezségek

Szerencsére, a tapasztalatok szerint a zenekarok általában korrekten járnak el, hiszen bár értelemszerűen ragaszkodnak saját színpadi látványképükhöz, fénytechnikájukhoz, mégis elfogadják: ugyanazon a színpadon fellépő fél tucat előadó esetében ennek akadnak bizonyos korlátai. Hasonlóan jó a tapasztalat a zenekarok pontossága tekintetében, a fellépők maguk is tudják, hogy fél órás csúszás hatalmas késéseket, bonyodalmakat eredményezhet, hiszen például a Sziget nagyszínpadának este 11 órakor "zárnia kell".

Gerendai Károly szerint a szakma alapvetően nem a hosszadalmas pereskedésről, hanem a peren kívüli egyezségekről szól. Szervezők, zenekarok a felmerülő problémákat próbálják informálisan megoldani, és megőrizni a jó viszonyt, és nem a bíróságra futnak haladéktalanul. Megtörtént, hogy a 2008-as Sziget, Romániában eladott jegyei után az egyik partner nem fizetett ki 40 ezer eurót a szervezőknek. Ám nem perelnek - nem mintha nem akarnának hozzájutni a pénzükhöz -, hanem az ügyről megjelent egy cikk a legnagyobb nemzetközi szaklapban. A csattanó: a cikk megjelenése után a kérdéses partner jelentkezett, és részletfizetési lehetőséget kért.

A művész választhat

"Az elmaradt koncertekkel szerencsénk volt, vagy körültekintően jártunk el, mert eddigi, körülbelül 350 fellépésből csak kettő esetében szólt közbe váratlan betegség, ám ezeket a koncerteket is pótoltuk új időpontokban - fogalmazott a ShowTime Budapest Kft. ügyvezető igazgatója. Brády Márton is úgy látja, a rockipar soha sem volt "híres" a túlzott adminisztrációról, ne képzeljünk el egy 1979-ből származó, merev és szigorú szövegű szerződést, ennél sokkal hatékonyabban, e-mailen keresztül megy a kapcsolattartás, megállapodás az érintettek között.

Elsősorban a praktikusság indokolja azt is, hogy a zenekarok ügynökségei határozzák meg a megállapodások tartalmát. Képzeljük el, amikor a menedzsment elindítja a koncertturnét, nem várhat arra, hogy több száz promóter cég egyenként jelezze észrevételeit, módosítási javaslatait, és ezeket ismételten leegyeztessék, átvezessék a szerződés szövegébe. Mivel az ügynökségeket a művész fizeti, ezért velük szemben ő szabja meg elvárásait, a koncertszervező így többnyire elfogadja a feltételeket.

A művészszerződések 2 és 150 oldal közöttiek, és általánosságban kijelenthető, a koncert nagyságával egyenes arányban nő a szerződés terjedelme is. A megállapodások nem ritkán három részből állnak, első tartalmazza a pénzügyi feltételeket, így például a minimum garancia, jegyár, befogadóképesség, adók, járulékok kérdéseit. A második rész a kimondott jogi rendelkezések összefoglalója, a harmadik rész pedig a technikai feltételeket tartalmazza. Szinte minden nagy koncert esetén a követendő eljárás, hogy létezik egy minimum fizetendő összeg, és ezt állítják szembe a nettó bevétel bizonyos százalékával - a művész pedig azt kapja, amelyik a magasabb összeg.

Leszámítva pár koncertszervező céget, amelyeknek meglepően sokszor maradnak el meghirdetett koncertjei, a partnerek (az előadóművészeknek is) közös érdekük a koncert megrendezése. A ShowTime Budapest régi, megbízható partnerekkel dolgozik együtt, és a megállapodások során az egyik alapszabály: a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönös együttműködve kell eljárniuk. Mivel kijelenthető, a szerződés aránytalanul egyoldalú a művész javára, vitás esetben a szerződés alapján a promóter cégnek jogilag elég kevés esélye lenne érdekei érvényesítéséhez. Ezért ha a problémák merülnek fel, különösen felértékelődik az ügynökség és promóter, illetve az utóbbi és a menedzsment viszonya.

Jóhiszeműség és biztosítás

A jóhiszeműség bizonyítására - húzta alá Brády Márton -, ebben a szakmában nem lehet jobb ajánlólevél annál, mintha valaki évtizedeken keresztül, koncertek sokaságát bonyolítja le, rendben, közmegelégedésre. Talán a bizalmi elv is magyarázza, hogy fellépti díjakat valóban előre kell fizetni - ami végül is más szakmában talán nem tipikus -, ám megtörtént, még ha csupán egyszer is, hogy a zenekar menedzsmentje a fellépés után jelezte, számára is érthetetlen okból, nem rendezték még a díj kérdését, egyszerűen elfeledkeztek róla, magyarán elfelejtettek pénzt kérni.

A váratlan események miatt felmerült költségekre (továbbá a koncertlátogatók testi épségének biztosítására is), a ShowTime Budapest éves biztosítási szerződéseket köt, amelynek több variációja is létezik. Ebben a körben nagyon érdekes a biztosítók hozzáállása, a szerződéstípus megválasztása ugyanis "előadóművész-függő". Például a hírek szerint Chuck Berry koncertjeit a biztosítók nem biztosítják be, mert a művész egyik, aki 82 évesen is koncertezik, tavaly nyáron olyan váratlanul tűnt el spanyolországi turnéján, és hagyott ott több, lekötött koncertet, hogy az ibériai lapok már váratlan halálát valószínűsítették. Más a biztosítók gyakorlata azonban annak az előadónak a szerződése ügyében, aki 1200 fellépésből 1197-et szerződésszerűen teljesített, és hármat mondott le betegség, vagy más, értékelhető ok miatt.

Főszabály szerint a művész orvosi vizsgálatra is kötelezhető egy turné előtt - sőt kötelezik is -, és az egészségi állapota, valamint megbízhatósága alapján kalkulálják ki, hogy mekkora összegért biztosítják a turnét. Biztosítást egyébként - főleg szabadtéri koncert esetén - természeti csapásokra is lehet kötni, mert például 80-90 kilométeres erősségű szél esetén már egy profi, fedett színpadon sem biztonságos fellépni, ezért ilyen esetben ezt a művész produkciós menedzsere megtagadhatja.