Az elektronikus kézbesítés I. - "ügyfél légy résen!"

2009.11.17. 15:32

2009. június 23-án került kihirdetésre, és a tervek szerint javarészt januárban lép hatályba a sokat vitatott, a hivatalos iratok kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény. Az Ormós Ügyvédi Iroda szakértőinek két részes írása szerint a gyakorlati működés kapcsán számos kérdőjel is felmerül.

 

 

A törvény célja, hogy megteremtse a feltételeit a hivatalos iratok elektronikus úton történő gyors és biztonságos kézbesítésének, ezáltal gyorsítva a polgári, büntető- és közigazgatási eljárások lefolytatását. Bár a célkitűzés tekintetében általános az egyetértés, a megvalósítás módjáról ez korántsem jelenthető ki

 

Az Országgyűlés a nagyszámú és alapvető bírálatok ellenére fogadta el májusban a törvénytervezetet, amelyet akkor azonban a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött, a tervezetet több ponton is aggályosnak találva. A Parlament mindezek ellenére rövid időn belül - kisebb módosításokat követően - ismételten elfogadta a javaslatot. A rendelkezések több szakaszban lépnek hatályba, jelentős részben 2010. január 1. napjával.

 

A törvénytervezetet nemcsak a parlamenti szakaszban, hanem már az előkészítés szakaszában számos kritika érte mind szakmai, mind technikai szempontból.

 

Bírálatot fogalmazott meg többek között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a Budapesti Ügyvédi Kamara, az adatvédelmi biztos, illetve a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség is (ezekkel, miként a bevezetőben említettük) részletesen a cikk második részében foglalkozunk).

 

Fokozatos, idővel teljes körű bevezetés

 

A törvény a polgári, büntető, közigazgatási és más hatósági eljárásokban fokozatosan kerül bevezetésre, egyre több eljárásban és szerv előtt lesz választható, illetve bizonyos esetekben kötelező a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesítése.

 

Az eljárások során azonban nemcsak az ügyféllel folytatott kommunikáció, hanem a bíróságok, ügyészség, közigazgatási szerv (a törvény szóhasználatában: hivatalos szervek), illetve más, jogszabály alapján erre kötelezett szervek a hivatalos iratokat egymásnak szintén elektronikus úton juttatják el.

 

Az iratok elektronikus kézbesítésére elsősorban csak az eljárásban résztvevő fél kérelmére kerül sor. Lesznek azonban olyan eljárások, amelyekben az elektronikus kézbesítés kötelező, így például azon polgári perek esetében, ahol a  jogi képviselet kötelező, valószínűsíthetően 2010. júliusától.

 

Következő lépcsőként 2011 közepétől a vállalkozások (cégnyilvántartásban nyilvántartott elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából létrejött jogalany) számára kötelező lesz az elektronikus kézbesítés a polgári eljárásokban. A helyi bíróságok előtt szintén ekkortól lesz lehetőség az elektronikus kézbesítés alkalmazására.

 

Hivatalos iratok kézbesítése

 

A törvény előírásai azokra a hivatalos iratokra terjednek ki, amelyeket a hivatalos szervek kézbesíttetnek az ügyfél, illetve egymás részére. A törvény hatálya alól csak azok a dokumentumok képeznek kivételt, amelyek papíralapú bemutatása szükséges.

 

Az elektronikus kézbesítés során a hivatalos irat elektronikus változata kerül kézbesítésre. Tekintettel arra, hogy az elektronikus formátum esetén nem lehetséges az iratokat hagyományos aláírással, illetve bélyegzővel hitelesíteni, az elektronikus kézbesítés során biztosítani kell azt, hogy az elektronikus iratok eredetiségéhez, változatlanságához ne férhessen kétség.

 

Ennek egyik módja, hogy iratokat az elektronikus aláírási törvény szerinti elektronikus aláírással látja el a kibocsátó, amely tanúsítja az aláíró személyét, és mivel az irat tartalma az aláírást követően nem változtatható, az irat hitelesnek tekinthető.

 

A törvény azonban nem ezt a megoldást választotta, hanem a már működő ügyfélkapu rendszerének és az új "Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató" közreműködésével kísérli meg az iratok elektronikus kézbesítését.

 

A törvény kimondja: a Szolgáltatón keresztül kézbesített - elektronikus aláírással el nem látott - iratokat is hitelesnek kell tekinteni. A hitelességet és az irat változatlanságát a Szolgáltató által az irathoz kapcsolt időbélyegző biztosítja.

 

Az iratok ügyfél részére történő kézbesítése az ügyfélkapun keresztül történik. A címzett az irat érkezéséről a Szolgáltató által küldött e-mail útján értesül, illetve SMS értesítés is igényelhető. Az irat kézhezvételéről a Szolgáltató automatikusan tértivevényt küld a feladó részére.

 

Iratok benyújtása, üzemszünet

 

Az ügyfél az eljárásban beadványait szintén az ügyfélkapun keresztül nyújthatja be, amelyet a Kézbesítési Szolgáltató kézbesít a címzett hatóság, bíróság részére. A benyújtásról a Kézbesítési Szolgáltató visszaigazolást küld a feladónak.

 

Speciális szabályokat határoz meg a törvény arra az esetre, ha a kézbesítésre technikai probléma miatt nem kerül sor. Azok a napok, amelyeken a Szolgáltató négy órát meghaladó időtartamban nem tudja feladatait ellátni, nem számítanak bele a határidőkbe. Az ilyen "üzemszüneti napok" a Kézbesítési Szolgáltató honlapján közzétételre kerülnek.

 

Résen kell lenni

 

Az átvételre az irat érkezésétől számított öt munkanapon belül van lehetőség. A törvény értelmében amennyiben a címzett a határidőn belül nem veszi át az iratot, az 5 napos határidő lejártát követő napon azt kézbesítettnek kell tekinteni.

 

Ez tehát azt jelenti, hogy például egy határozat (például bírságolás) esetében 5 nap után automatikusan elkezdődik (és esetleg le is telik) a fellebbezési határidő anélkül, hogy arról a címzett tudomást szerzett volna.

 

Ilyenkor az ügyfél persze megpróbálhat igazolással élni, kimenteni "mulasztását" - menteni, ami menthető. Ha azonban ebben valamiért nem jár sikerrel, úgy egy a "mulasztás" (például egy két-három hetes nyaralás) nagy bajba sodorhatja.

 

Írásunk második részében bemutatjuk azokat a kritikákat, amelyek a törvény megoldásait érik, érhetik.

 

Ormós Ügyvédi Iroda

KAPCSOLÓDÓ CIKK