A jogos védelem nem lehet megtorlás

A Büntető törvénykönyv nemrégiben elfogadott módosítása a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a támadóra hárította, s egyúttal bevezette a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát. Kérdés, miképp működik majd a gyakorlatban.

Az augusztusi törvénymódosítások óta a médiában valóban több szó esik a jogos védelemről, ám sokan félreértik ezek lényegét, mert nem arról van szó, hogy az új törvényi koncepció gyakrabban írna elő az állampolgárok számára valamilyen védekezési kötelezettséget - mutatott rá dr. Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője.

Ellenben a koncepcionális változás lényege, hogy a saját maga és vagyona megvédésére kényszerülő állampolgárnak a 2009. augusztus előtti szabályozáshoz képest több joga, lehetősége lesz, és fokozottabban érvényesül azon elv is, hogy a kockázatot a jogtalan támadónak kell viselnie.

Változatlanul érvényes azonban az, hogy az állam nem kíván semmit áthárítani az állampolgárra, a jogos védelem csupán a szükséges rossz, a kisegítő intézmény, amikor a hatóságok nem képesek a biztonság szavatolására.

Nincs kitérési kötelezettség

Bár a törvényben korábban sem szerepelt, az ítélkezési gyakorlat, a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve kialakított egy olyan elvet, miszerint a hozzátartozók, elmebetegek, ittas, bódult állapotban lévő személyek támadása elől ki kell térni. Például, ha lehet, nemes egyszerűséggel el kell szaladni.

Ám augusztustól a törvény maga mondja ki, nincs ilyen kitérési kötelezettség. Dr. Tóth Mihály szerint talán felesleges volt ezt beleírni a törvénybe, elég lett volna egy elvi, vagy jogegységi döntéssel irányítani az ítélkezési gyakorlatot.

Emellett megszűnt egy korábbi, indokolatlan differenciálás, a törvény immár kimondja, ha valaki ijedtségből, vagy menthető felindulásból túllépte a védekezéshez szükséges mértéket, nem büntethető, akár korlátozva volt ennek felismerésében, akár teljesen kizárt volt számára a kellő mérték meglátása.

A jogszabály ugyanis korábban azt mondta, nézzük meg a konkrét ügyet, miért is történt a túllépés, és majd ennek megfelelő lesz a bírói döntés.

Megelőző védelmi berendezés

A média legtöbbet a megelőző jogos védelem keretében, a megelőző védelmi berendezések telepítésének lehetőségeivel foglalkozik. Dr. Tóth Mihály szerint évtizedek óta nagy viták folynak ezen berendezésekről, a kerítésbe vezetett áramról, a csapdákról. Az esetek utóéletét nagy figyelem kíséri, elég csak a legutolsó esetre, a kesznyéteire gondolni.

A törvény szövege szerint nem büntethető az, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet. További feltétel, hogy a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

Látható, a módosítások három szigorú feltételhez kötik a berendezések alkalmazását. Élet kioltására nem lehetnek alkalmasak, és úgy kell megoldani telepítésüket, hogy emberi életet ne fenyegessenek. A második követelmény: csak akkor lehet hivatkozni az ilyen berendezés jogosságára, ha támadás történt, tehát vétlen személlyel szemben mindenképp felel a telepítő.

Harmadik feltétel, megfelelően fel kell hívni a figyelmet, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy világossá tegyük - felirattal, villogó fénnyel, akármivel -, létezik, működik egy ilyen berendezés.

Gyakorlati kérdések

Számos jogász véli úgy, hogy a fenti három kritérium olyan szigorú, hogy akár be se vették volna a törvénybe - ugyanis nem biztos, hogy alkalmazható. Az egyetemi tanár szerint a részletek "kidolgozását" bízzuk rá a gyakorlatra, ám való igaz, jócskán akad kérdés, és megtörténhet, csiszolni kell az augusztusi, legfrissebb módosításon.

Ami bizonyosan kijelenthető, a felállított berendezés nem okozhat halált, nem fenyegetheti az emberi életet, ugyanakkor a kellő keretek közt megijesztheti az elkövetőket, vagy jelezheti a környéken, megkezdődött egy támadás, behatolás. Lesz-e elég intelligens ehhez a berendezés, hogyan tehet különbséget támadó és véletlenül arra tévedő között?

Továbbá: ha 220 voltot nem is, gyengébb erősségű áramot már telepíthetek a rendszerbe? Ha telepíthetek, milyen erősségűt, hiszen például ittas emberre másképp hat az áram, és meglehet, valaki szívbetegségben szenved. Vagyis, a törvény koncepciója ellenére úgy tűnik, a megelőző védelmi berendezés során nem a támadó viseli a kockázatot, hanem éppen a telepítő.

Pótolhatatlan élet

Sokan azt hiszik a jogos védelem gyakori intézmény, holott száz megszüntetett nyomozásból csak egynél ez az indok - a többit gyermekkor, bűncselekmény vagy bizonyíték hiánya, kóros elmeállapot, tévedés, kényszer, fenyegetés miatt szüntetik meg. Úgy tűnik, a jogos védelemmel összefüggő esetek nagyobb port vernek fel.

Elkeserítő, felháborító, hogy a gazdálkodó ember egész éves munkáját tíz perc alatt letarolják, elviszik, ám a védekezést nem lehet kiterjeszteni olyan körben, amely indokolatlan és durva választ ad egy kellőképpen el nem ítélhető támadásra - húzta alá a tanszékvezető.

A jogos védelem mindig is kisegítő eszköz, akkor jöhet szóba, ha közvetlen, azonnali támadás ellen az állampolgárnak magának kell védekeznie. Nem lehet alkalmazni mérlegelés nélkül, a szükségesség elvét félre téve. Az emberi élet pótolhatatlan, és ha elvész, jóvátehetetlen. A jogos védelem soha nem lehet megtorlás.