Az új Polgári törvénykönyv számos ponton jelentős változást hoz a személyhez fűződő jogok szabályozásában. Nem kell beleegyezés a tömegfelvételekhez, nem a médiát "büntetik" a sajtótájékoztatókon elhangzottakért, és a bíróságnak ésszerű határidőn belül kell befejeznie az eljárásokat.

Új, eddig ki nem emelt jogokat is nevesít az új polgári kódex: rendezi a tömegrendezvényről készített felvételek helyzetét, nagyobb teret enged a véleménynyilvánításnak, deklarálja a bíróság előtti eljárás ésszerű időn belül történő befejezésének jogát - hívta fel a figyelmet a dr. Tamás Zita, Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. (A kódex kisebb része 2010 májusától, nagyobb része pedig  2011 januárjától lépne érvénybe, bár egyelőre ez még kétséges, hisz sok kritika után a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló törvényt sem írta alá Sólyom László köztársasági elnök.)

A hatályos és az új kódex is általános védelemben részesíti a személyhez fűződő jogokat, vagyis gondoskodik az Alkotmány alapján a személyt megillető alapvető jogok védelmének magánjogi eszköztáráról. Az általános védelem kiterjed a Ptk.-ban nem nevesített jogokra, sőt a jövőben keletkező személyiségi jogok védelmére is.

Mindkét kódex, példálózó jelleggel, kiemel egyes személyhez fűződő jogokat, ám most újdonságként került nevesítésre a fogyatékos személyek védelme, a természet védelméhez és az egészséges környezethez való jog, a magánélet tiszteletben tartásához való, és a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog.

Tömegfelvétel - nem kell beleegyezés

Dr. Tamás Zita rámutatott, hogy a korábban nevesített jogok szabályozásában is tapasztalható némi változás, például az új Ptk. kimondja, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog védelmével kapcsolatban nem szükséges az érintett személy beleegyezését kérni tömegfelvétel készítése és annak felhasználása esetén.

Nem szükséges a beleegyezését kérni akkor sem, ha a képmás vagy hangfelvétel elkészítésére vagy felhasználására közvetlenül fenyegető, vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor. Ehhez azonban szükséges egy feltétel, mégpedig az, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítése nem okoz a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan jogsérelmet, és a felhasználása nem visszaélésszerű.

Ez utóbbi rendelkezés alkalmas lehet például arra, hogy fel lehessen használni olyan videó, illetve hangfelvételeket, egyes jogsértések (vesztegetés, zsarolás) elkövetéséről készültek, anélkül, hogy tartani lehessen attól, hogy az elkövető személyiségi jogvédelmi pert indítson a felvétel készítője ellen.

Ésszerű időn belül

Új rendelkezés továbbá a bíróság előtti eljárás tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jog deklarálása. A bíróság előtti eljárás befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit, - ideértve a felek perbeli magatartását is - figyelembe véve határozható meg.

Nem hivatkozhat azonban az eljárás ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a személy, aki magatartásával, illetve mulasztásával az eljárás elhúzódásához maga is hozzájárult. Akinek a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogát megsértik kizárólag kártérítést, illetve sérelemdíjat követelhet, egyéb szankciót nem, és ezeket is csak abban az esetben, ha a jogorvoslati eljáráshoz való jogát kimerítette, például fellebbezéssel élt egy elsőfokú határozat ellen.

A sérelemdíj

Az új Polgári törvénykönyvben a személyhez fűződő jogok védelme érdekében kialakított új jogintézmények közül az egyik legnagyobb újítás a sérelemdíj intézményének bevezetése. A jelenleg hatályos kódexben a személyhez fűződő jogok sérelme esetén, a vagyoni igényeken kívül, nem vagyoni kártérítési igényként lehet érvényesíteni.

A bírói gyakorlat jelenleg azon az állásponton van, hogy ilyen esetben a károsultnak bizonyítania kell, hogy megsértették a jó hírnevét, például a jó hírnevet sértő újságcikk bemutatásával.

Bizonyítani kell továbbra azt is, hogy a jó hírnevének megsértéséből hátránya származott, például azért nem szerződött vele valaki, mert olvasta a cikket. Ezek bizonyítása meglehetősen nehéz, sok esetben lehetetlen helyzet elé állítja az igényérvényesítőket.  A sérelemdíj bevezetésével a jogalkotó egyértelműen kimondja, hogy a károsultnak a sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértése esetén jár, tehát magát a hátrány bekövetkeztét ehhez nem kell bizonyítani.

A hátrány mibenléte azonban a sérelemdíj mértékének megállapításánál változatlanul szerepet kap, ahogyan az egyéb körülmények is, így például a jogsértés súlya vagy a felróhatóság mértéke.

Szabadabb véleménynyilvánítás

A sajtó-helyreigazítással kapcsolatban a kódex egyértelműen kimondja - ez eddig nem volt így -, hogy a sajtó-helyreigazításnak az interneten megjelent cikkek esetén is helye van.

A sajtótudósítással kapcsolatban rögzíti, hogy nem alkalmazható szankció abban az esetben, ha a sajtó a nyilvános rendezvényen elhangzottakról, a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghűen tudósít.

Nem alkalmazható szankció akkor sem, ha a sajtó számára adott nyilatkozatot tesz közzé, illetve ha a tudósítás tárgya hivatalos eljárások, döntések vagy határozatok (így például bírói ítéletek) ismertetése.

Magasabb mérce

Az új Ptk. megteremti azt a szabályozást, amely a közhatalmat gyakorló és közfeladatot ellátó személyekkel, egyéb közszereplőkkel szemben sokkal nagyobb teret enged a véleménynyilvánítás szabadságának, lényegesen magasabbra helyezvén azt a küszöböt, amellyel ezen személyek becsületét, vagy a jó hírnevét megsértenék.

Ha a közszereplők jó hírnevének és becsületének megsértése a közhatalom gyakorlásával, a közfeladat ellátásával, illetve egyéb közszerepléssel áll összefüggésben, csak abban az esetben fordulhatnak bírósághoz, ha a jogsértés valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével valósult meg, és arra a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor.

Az új kódex kifejezetten nevesíti, hogy mindenkinek joga van a magánélethez és családi kapcsolatainak tiszteletben tartásához. A személyhez fűződő jog megsértését jelenti a személyek magánéletébe és családi kapcsolataiba való minden önkényes, illetéktelen beavatkozás. A fenti jog kiemelésére feltehetően elsősorban a pletykalapok elterjedése és ezzel kapcsolatos személyiségvédelmi perek sokasága adhatott okot.