A Polgári perrendtartásról szóló törvény új jogintézményének köszönhetően áprilistól a magán- és jogi személyek nagyobb eséllyel pereskedhetnek az angolszász mintára átvett, úgynevezett csoportos perindításnak köszönhetően. A várakozások szerint a csoportos perlés költség- és időmegtakarítást eredményez.

Az intézmény az Egyesült Államokban született meg (ott class action a neve), és azért találták ki, hogy lehetőség legyen az úgynevezett alanyi jogok közös érvényesítésére. E megoldást több nyugat-európai ország évek óta, az Országgyűlés döntésének köszönhetően áprilistól pedig Magyarország is alkalmazza.

A felismerés lényege: a globalizálódó társadalomban nagyszámú magán-, vagy jogi személyt érhetnek olyan jogsérelmek, amelyet azért nehéz orvosolni, mert az egyedi igények összegéhez például aránytalanul nagyok a költségek, nagyok az egyéb igényérvényesítési nehézségek.

Különösen ilyen terület lehet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírásoknak, valamint a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályok megsértése. Csoportos keresetindítást akkor lehetséges, ha hasonló ténybeli alapon nagyszámú természetes vagy jogi személy joga sérülhetett.

A kártérítés is benne van

Pertársaság ugyan jelenleg is létrehozható, több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el.

Ám alapvető különbség: ha a bíróság a pertársaság javára is dönt, ezt követően a feleknek a kártérítésért külön perben, egyenként kell megharcolniuk. A csoportos perindítás azonban magában foglalja a kártérítés követelését is, és nem kell külön pert indítani, vagyis valamennyi érdekeltnek lehetősége lesz egyetlen eljárás keretében meghozott bírósági ítélet nyomán jogorvoslatot nyerni.

A várakozások szerint a csoportos igényérvényesítés alkalmas eszköz lesz az igazságszolgáltatás terheinek csökkentésére is, hiszen lehetővé teszi, hogy nagyszámú fél ügyét egy - például pénzintézet ellen indított - eljárásban, egységesen bírálják el.

Kivonhatja magát és beléphet

A jogvitában érdekelt csoport tagja, aki a perben félként nem vett részt, kivonhatja magát az ítélet joghatálya alól, mert azt mondja: sajátos helyzete miatt önálló jogérvényesítést lát szükségesnek. Ezért a jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalát követően a csoport perben nem álló tagja kizárhatja, hogy ítélet jogereje az ő alanyi jogára is kiterjedjen; erre egy éve van.

A perben felperesként részt nem vevő személy is jogosult a csoport tagjaként kérni, hogy a csoportos kereset alapján elbírált ítéletet alapján ő is érvényesíthesse igényeit, a joghatály rá is kiterjedjen. Erre az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül van lehetősége.

E határidő elteltét követően és egyéb esetekben nem lehetséges, hogy az ítéletben elbírált jogot a csoport tagjai érvényesíthessék. Ez a jogbiztonság szempontjából jelentős garancia, és a visszaéléseket akadályozza meg - utóbbiakra ugyanis van nemzetközi tapasztalat.

Ne lehessen visszaélni vele

A magyar polgári eljárásjog eddigi szabályozásához képest újszerű, hogy a felperesi félként szereplő csoport tagjait egy jogi képviselő képviselheti. Ezért egészen speciális szabály született: a megbízási szerződést, amely a csoportos keresetet indító felperesi felek belső viszonyait rendezi, az ügyvédi titoktartás biztosítása mellett be kell mutatni a bíróságnak.

A csoportos keresetindítás megengedhetőségéről a bíróság legkésőbb a keresetlevél benyújtását követő 45 napon belül, végzéssel dönt, amely tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a csoportos keresethez csatlakozni lehet.

A jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követően a kezdeményező fél jogosult a tényt nyilvánosságra hozni, illetve a jogvitában érdekelt csoport tagjait a keresethez való csatlakozásra felhívni. Ám a felhívás nem ütközhet jogszabályba, nem valósíthat meg joggal való visszaélést, nem kelthet olyan látszatot, hogy a csatlakozás indokolatlan, vagy jogtalan előny szerzésére nyújt lehetőséget.