A közösségi mintaoltalom esetenként gátolhatja egy termék piaci bevezetést?

2010.03.18. 15:00

A nem egyértelmű jogi környezet miatt adott esetben a meglévő közösségi formatervezési mintaoltalom gátolhatja egy termék piacra vitelét - hívja fel a figyelmet a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője.

Az alapprobléma az, hogy nem egyértelmű a nemzeti és uniós mintaoltalmak viszonya egymáshoz, ezért új termékek piacra hozatala előtt alaposan meg kell nézni, illetve le kell kutatni, hogy van-e a termékhez hasonló közösségi formatervezési mintaoltalom. Ugyanis, ha találnak a termékkel nem azonos, de hozzá hasonlító létező közösségi formatervezési mintaoltalmat, akkor a termék piacra vitele komoly kockázatot jelenthet.

Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője, Lantos Mihály kifejtette: a jogszabály szerint Magyarországon a nemzeti vagy közösségi úton szerzett formatervezési mintaoltalomnak azonos hatálya van, azaz a két jog mindenben egyenértékű.

Ám az eljárási szabályok ennek teljesen ellentmondanak, és a bíróság az ellentmondó eljárási szabályok alkalmazását hagyta jóvá. Nem túlzás azt állítani, hogy a közösségi formatervezési mintaoltalom adott esetben gátolhatja egy termék piacra vitelét.

Nemleges megállapítási eljárások

A kiindulási kérdés az, hogy valóban azonos-e érvényesíthetőség szempontjából a nemzeti és a közösségi úton szerzett formatervezési mintaoltalom, ahogyan azt a törvény állítja?

Az Európai Unió számos tagországában a szabadalmak, használati minták és formatervezési minták oltalmára vonatkozó nemzeti jogok lehetővé teszik az úgynevezett "nemleges megállapítási eljárásokat", melyek lényegében a bitorlási eljárások fordítottjaként foghatók fel.

Az ilyen eljárásokban a kérelmező egy konkrét műszaki megoldást terjeszt elő kérelme alapjaként - ami a kérdéses jog jellege szerint lehet berendezés, szerkezet, eljárás vagy egy tárgy formai kialakítás - és a kérelem arra irányul, hogy az eljáró hatóság állapítsa meg, vajon az adott megoldás egy konkrétan meghatározott szabadalom, használati minta vagy formatervezési minta oltalmi körébe esik-e vagy sem.

Ha a kérelem sikeres, akkor úgy tekintendő, hogy az annak alapját képező megoldás nem esik a kérvényezett jog oltalmi körébe, és a jogosult nem indíthat bitorlási eljárást ugyanazon jog alapján a kérelem alapját képező megoldás hasznosítása esetén.

A nemleges megállapítási eljárások legfőbb előnye, hogy lényegesen csökkentik a kérelmező üzleti kockázatát abban az esetben, amikor piacra szeretne lépni az adott megoldással, és fenyegetve érzi magát az adott kizárólagos jog létezése miatt, mert annak oltalmi körétől a megoldás nem nyilvánvaló módon különbözik. Nemleges megállapítási eljárást csak a jogbitorlási eljárás benyújtása előtt lehet indítani.

Alperes székhelye kontra jogtulajdonos székhelye

Amennyiben nemleges megállapítási eljárás van folyamatban, és a jogtulajdonos a kérelmező ellen ugyanazon megoldás bitorlása miatt eljárást indít, az illetékes bíróság általában felfüggeszti a bitorlási eljárást addig, ameddig jogerős döntést ne hoznak a korábban indított nemleges megállapítási eljárásban.

Komoly jelentősége van a felek, azaz a kérelmező és a kizárólagos jog jogosultja között a nemleges megállapítási eljárásban kialakított jogi helyzetnek - húzta alá Lantos Mihály. A szabadalom és formatervezési mintaoltalom alapján indított bitorlási eljárásokban a jogtulajdonos a felperes, és az állítólagosan bitorló megoldást hasznosító személy az alperes. Az ügyben illetékes bíróságot rendszerint a bitorlási cselekmény helye szerint, vagy (ha ez nem dönthető el) az alperes székhelye szerint állapítják meg.

Egy nemleges megállapítási eljárásban azonban a jogtulajdonos székhelye szerinti hatóság, fellebbezés esetén bíróság az illetékes. A két egymás ellentettjének is tekinthető eljárásnál az illetékes bíróság helyének (alperes illetve jogosult) meghatározásában mutatkozó eltérés általában nem okoz problémát, ha az országban ugyanaz a bíróság az illetékes a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bitorlási perekben.

Magyarország ilyen ország, ahol első fokon a Fővárosi Bíróságnak van kizárólagos illetékessége, és a nemleges megállapítási eljárásokat a Magyar Szabadalmi Hivatal dönti el, mely szintén magyar hatóság és a döntése ellen megváltoztatási kérelemmel szintén a Fővárosi Bírósághoz lehet csak fordulni.

Gyökeres változás

Magyarországon a közösségi formatervezési mintaoltalom hatálybalépését megelőzően az illetékes bíróság meghatározása és a felek fordított helyzete ebben a két egymást kiegészítő eljárásban nem merült fel problémaként, és erre való tekintettel lehetett a jogbitorlási eljárást felfüggeszteni a nemleges megállapítási eljárás eldöntéséig, és az abban hozott pozitív döntés ezért alapozta meg a bitorlási eljárás indíthatóságának kizárását.

Ha egy formatervezési mintaoltalmat Magyarországon a nemzeti bejelentés alapján engedélyeztek, akkor az eljáró hatóságok egyaránt magyar hatóságok voltak, és az eljáró hatóság székhelye nem függött a két fél esetleg eltérő székhelyétől.

A helyzet azonban gyökeresen eltérővé válik, ha a jogvita egy közösségi formatervezési mintaoltalommal kapcsolatban keletkezik, melynek érvényessége Magyarországra is kiterjed, ugyanakkor a jogtulajdonos székhelye az Európai Unió egy másik tagállamában található. Az Európai Tanácsnak a közösségi formatervezési mintaoltalmakról szóló rendelete szerint a vitákban az illetékes hatóságot a jogtulajdonos állandó székhelye szerinti állam joga alapján határozzák meg.

Eltérő érvényesíthetőség

Ha a jogtulajdonos székhelye olyan tagállamban van, ahol a nemleges megállapítási eljárás intézménye nem létezik, akkor egy magyar kérelmező számára nincs jogi lehetőség arra, hogy abban az államban a kérelmező valamely gyártmánya és a közösségi formatervezési mintaoltalom közötti függetlenség megállapítása céljából nemleges megállapítási eljárást indítsanak, hiszen ott ilyen eljárás nem létezik.

Amennyiben a jogtulajdonos székhelye szerinti uniós tagállamban létezik a nemleges megállapítási eljárás intézménye, akkor az eljárást az adott tagállamban kell lefolytatni. Ha ott a kérelmező szempontjából kedvező döntés születik, miszerint a kérdéses termék nem esik a bejegyzett közösségi formatervezési minta oltalmi körébe, az adott másik országban hozott döntés nem lehet kötelező erejű a magyar bíróságokra nézve.

Nem akadályozhatja meg továbbá automatikusan a jogtulajdonost abban, hogy bitorlási eljárást indítson az előző eljárás kérelmezője ellen ugyanazon a ténybeli alapon.

Mindebből az következik, hogy a Magyarországon engedélyezett magyar nemzeti formatervezési minta és egy a Közösségi Hatóságnál (OHM) bejegyzett közösségi formatervezési minta érvényesíthetősége eltérő - emelte ki Lantos Mihály.

Megoldás a közösségi rendelet módosítása

Ezt az ellentmondást fel kell oldani, és logikus lenne, ha mindkét eljárást ugyanabban az országban lehetne lefolytatni, mégpedig abban az országban, ahol a bitorlás fenyeget. A probléma valós és létező, és érdemi ellentétet teremt a Magyarországon érvényes nemzeti úton lajstromozott formatervezési mintaoltalom és az ugyancsak érvényes közösségi formatervezési mintaoltalom között.

Az igazi megoldás a közösségi rendelet módosítása, illetve nemleges megállapítási eljárásoknál az eljáró hatóság illetékességének a kérelmező székhelye szerinti elrendelése lenne, de erre még feltehetően sokáig nem kerül sor.

KAPCSOLÓDÓ CIKK