Védheti a szerzői jog a lépcsőkorlátot és a síremléket?

2010.05.11. 19:12

Sokszor egyáltalán nem könnyű megítélni, hogy egy-egy formatervezett tárgy vagy termék szerzői jogilag védett-e. Sőt, egy termék többféle oltalomban is részesülhet, és a piacra vitele előtt ajánlatos jogásszal konzultálni.

A háromdimenziós, használati funkcióval is rendelkező termékek és az azokról készült tervek esetén gyakran felmerül a kérdés, vajon milyen védelem illeti meg ezeket az alkotásokat és megalkotójukat azokkal szemben, akik ezeket a termékeket lemásolják - hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin.

A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. kooperációs partnerének szakértője szerint a belsőépítészetben vagy a köztéri terek, utcák gondosan formatervezett térdíszítő elemeinél merül fel ez a kérdés a leggyakrabban, de például ruhák tervezésénél is fontos szempont, hogy megilleti-e bármilyen védelem az ilyen, akár a mindennapokban is használható tárgyakat.

Határvonal

A tárgyak mindennapi használati funkcióval rendelkeznek, ennek pedig azért van jelentősége, mert éppen ezért határvonalnak számítanak a klasszikus szerzői művek, mint például a művészi szobrok, festmények és a művészi, egyéni-eredeti jelleggel nem rendelkező használati tárgyak között.

Az ilyen tárgyak, ha kialakításukban újdonságnak számítanak és egyéni jellegűek, azaz a már ismert más hasonló tárgyaktól összbenyomásukban eltérnek, formatervezési mintaoltalomban részesülhetnek, kivéve, ha például a jellegzetes külső kialakítás a termék műszaki rendeltetéséből adódik.

A szakember kiemelte: ezek az iparilag gyártott termékek, tárgyak azonban szerzői jogi oltalom alatt is állhatnak, ha egyéni, eredeti jellegűek. A szerzői jogi oltalom egyetlen feltétele, hogy a tárgy vagy termék egyéni, eredeti jellegű legyen, és ez a védelem nem függ semmiféle mennyiségi, minőségi vagy esztétikai jellemzőtől és az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől sem.

A szerzői jogi törvény felsorolja, hogy mely alkotásokat részesít védelemben, így többek között az iparművészeti és az ipari tervezőművészeti alkotásokat is.

Újdonság és egyéni jelleg

A szerzői jogi védelemnek nem előfeltétele a formatervezési mintaoltalomnál megkövetelt objektív újdonság jelleg, így az a formatervezett tárgy is állhat szerzői jogvédelem alatt, amely nem újdonság, de van egyéni, eredeti jellege. Ugyanakkor pedíg előfordulhat az az eset is, amikor a tárgy külső kialakítása újdonságnak számít, mégsem minősül szerzői műnek, mert hiányzik belőle az egyéni, eredeti jelleg.

Ki kell ugyanakkor emelni - mondta Horváth Katalin - hogy a szerzői jog mindig a kifejezést és nem magát az ötletet védi. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátusnak a művészeti alkotásról kiadott értékelése önmagában nem jelenti a szerzői jogi védelem megalapozását.

Lépcsőkorlát sárgarézből

A fenti feltételek fennállását azonban egyáltalán nem könnyű megítélni, így vita esetén mindig a bíróságok hatásköre azt eldönteni, hogy egy-egy ilyen formatervezett tárgy, vagy termék szerzői jogilag védett-e.

Szerzői jogi védelemre méltónak és arra alkalmasnak találta például a bíróság egy tárgyaló és bemutatóterem berendezéséről, belsőépítészeti megoldásairól készült tervet, és magát a kivitelezett bútorzatot, a külső kialakítást is, mert az karakteres, egyéni, művészi színvonalú munka volt.

Ugyanígy szintén szerzői műnek minősítette a bíróság a sárgaréz öntvényekből és csövekből készített lépcsőkorlátot és annak tervét, mivel az iparművész ötvösnek a korlátok minden egyes emeleti fordulójánál egyedi hajlítási megoldásokat kellett alkalmaznia, amelyek az építészeti hiányosságokat áthidalták.

Lámpa és doboz

Szerzői alkotásnak tekinthető például a művészi módon megformált lámpa is, ha szerkezeti és formai kialakítása, kivitelezése, például üveglapok befogásának módja, távtartók kialakítása, fémlapok megmunkálása jellegzetes és eredeti jellegű. Még egy doboz, a doboz formaterve, szabásmintája is szerzői műnek minősülhet, ha az egyéni, eredeti jellegű.

A ruhák világából hozott példa lehet egy, az autóversenyzés által ihletett ruha terve és maga az elkészült ruha, ami szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, ha nem csupán a divatszakmában már addig is ismert ötleteket, színvilágot, formavilágot veszi át, hanem mindehhez még hozzátesz egy olyan egyéni megoldást is, amelytől az egész ruha eredetivé, egyedivé válik.

Síremlék és csomagtartó

Az ellenpéldák körében érdekes eset lehet például a síremlékek kérdése, amelyek, ha általában a síremlékeknél használatos elemekből, mint például váza, galamb, fejfa, stb. állnak össze, akkor nem minősülnek szerzői műnek és nem védettek.

A belsőépítészeti alkotások és azok tervei közül nem védi a szerzői jog a bútorozási tervet sem, mert a komplett belsőépítészeti tervhez képest a bútorozási terv csak egy részlet elem, különösen, ha az semmi másból nem áll, mint a szükséges bútorok felsorolásából (konszignációs lista).

Nem tartotta szerzői jogi védelemre alkalmasnak a bíróság egy csomagtartó tervét és annak kivitelezett változatát sem, mert a funkció oly mértékben megszabta a külső kialakítást, hogy az egyéni, eredeti jellegnek már nem maradt tér és lehetőség.

Horváth Katalin kifejtette: a több évtizedes joggyakorlat következetesen végigviszi és alkalmazza a szerzői jog alapelvét, vagyis azt, hogy a szerzői jogi védelem csak akkor illeti meg a terméket és alkotóját, ha az alkotói folyamat egyéni, eredeti jellege megmutatkozik.

Állatfajta, geometriai alakzat

Az általános hiedelemmel ellentétben azonban még a szerzői jog sem képes magát a formatervezett tárgy tartalmát megvédeni, mivel az, hogy valamely ismert és máshol alkalmazott formáról, alakról, például egy állatfajtáról, geometriai alakzatról, stb. mintázza a művész a tárgy külső kialakítását, csak egy ötletnek minősül, amelyet pedig a szerzői jogi törvény nem részesít védelemben.

Fontos megjegyezni, hogy a szerzői jogi védelem megszerzéséhez nem kell semmilyen külön adminisztratív lépést tenni, a mű megalkotása önmagában biztosítja a védelmet. Az oltalom létezése akkor bír jelentőséggel, amikor valaki az alkotást jogosulatlanul felhasználja, ami ellen a szerző a törvényben biztosított jogorvoslattal élhet.

Ezzel szemben a korábban említett formatervezési mintaoltalom olyan védelmi forma, mely nem automatikusan keletkezik, hanem adott időkorlátokon belül a szerzőnek szabályos formatervezési mintaoltalmi bejelentést kell tennie a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.

A termék belső vagy külső kialakításának elvét, lényegét sem a szerzői jogi, sem a formatervezési mintaoltalom nem védi, arra - ha bizonyos feltételeknek megfelel - a szabadalmi vagy használati mintaoltalom a megfelelő jogintézmény.

Érdemes konzultálni

A fentiekből következik, hogy egy termék többféle oltalomban is részesíthető, azok eltérő tartalmakra vonatkoznak és megszerzésük módja is különbözik - húzta alá az ügyvédnő.

Jelentős újdonsággal rendelkező új termékek piacra vitele előtt érdemes szabadalmi ügyvivővel, vagy a szellemi tulajdonvédelemre szakosodott ügyvéddel konzultálni, mert egyes oltalmi lehetőségeket a nyilvánosságra hozatal végérvényesen megakadályozhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK