Magyar találmányok: a díjak a tehetőseknek kedveznek

Vágólapra másolva!
Nagy sikerrel zárult a "100 csoda" kiállítás Budapesten, óriási érdeklődés övezte a magyar találmányokat. A Magyar Feltalálók Egyesülete szerint a kitűnő találmányok fenntartási díjait nem a magánszemélyek, hanem elsősorban a monopóliumok képesek fizetni.
Vágólapra másolva!

A "100 csoda" kiállítás azt bizonyítja, hogy csodák márpedig vannak, és tízezrek voltak kíváncsiak egy innovációkkal, magyar fejlesztésekkel, találmányokkal foglalkozó kiállításra - összegezte az [origo]-nak a decemberben megnyitott és a napokban befejeződött rendezvény egyik legfontosabb tanulságát Pistyur Veronika , a kiállítás szervezője.

Kreativitásban mindig is jól állt az ország, bár a kiállítók, feltalálók történeteikben beszámoltak kudarcaikról is, és az is bebizonyosodott: az ötlet önmagában nem biztos, hogy elég, rengeteg pénz, szerencse, és megfelelő jogi környezet kell a termékké váláshoz.

Nem a legjobb orvos a legjobb kórházigazgató

Tapasztalat az is, hogy nagyon kevesen vannak, akik sikeres üzletemberek feltalálóként. Ez ugyanolyan, mint az egészségügyben: nem a legjobb orvos a legjobb kórházigazgató - mutatott rá a szervező.

Nem csupán a pályázatok minél szélesebb körű kiírása, az innovációk támogatása, hanem maga a jogi környezet kellő segítsége is elengedhetetlen a hazai feltalálók számára - fejtette ki az Ötlet Klub 13 Egyesület elnöke. Nagy Zoltán szerint a hazai szabályozásban a találmányoknak alapvetően az iparjogvédelem körébe tartozó előírások biztosítanak törvényi védelmet.

A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja, amely a tulajdonos számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológia piacán. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.

A magyar jogi környezet általában színvonalasnak mondható, pár területen azonban talán több segítséget, kapaszkodót nyújthatna a feltalálóknak. Például, a szabadalmi díjak tekintetében jelenleg is kapnak kedvezményeket az egyéni feltalálók, a kis- és középvállalatok, ám itt még volna tartalék a rendszerben. Nagyon fontos lenne annak a pályázati rendszernek a bővítése, amely a magyar feltalálók szabadalmaztatási eljárásához ad támogatást.

Ám összességében az a tapasztalat, a magyar magánszemélyek számára, akik sokszor évtizedek munkájával jutottak el a végkövetkeztetésekig, sokszor óriási terhet jelent a szabadalmak, a használati mintaoltalmak megfizetése, a jog karbantartása - mutatoott rá Nagy Zoltán.

Többszázezer adat

A Magyar Szabadalmi Hivatal szerint gyorsulhatna a hazai oltalmazási rendszer, ha például a kis- és középvállalkozások gyakrabban vennék igénybe a használati mintaoltalom adta lehetőségeket, amely ugyanolyan védelmet nyújt, mint a szabadalmi oltalom, ám van egy nagy előnye, jóval gyorsabban megszerezhető. Használati mintaoltalom szerezhető valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére, ha a megoldás új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.

A használati mintaoltalom megszerzésének első lépése, a használati mintaoltalmi bejelentés megtétele, itt még a bejelentés tárgyának újdonságát érdemben nem vizsgálják. Ha később megvalósulnak a formai és tartalmi követelmények, zárulhat az eljárás az oltalom megadásával.

Ám ez csak gyorsabb eljárást jelent, a költségek itt is jelentősek lehetnek magánszemélyek számára - véli a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Vedres András szerint a jogi eljárásokat nem lehet a jelenleginél gyorsabban, biztonságos módon lebonyolítani. Bizonyos dolgoknak ugyanis utána kell nézni, hiszen csak a magyar nyilvános adatbázisokban 220 ezer adat van, ez európai méretekben ez a szám 66 millió.

Nagyoknak éri meg

Ami az igazi problémát jelenti, Vedres András is úgy látja, a magyar feltalálók nem tudnak anyagai lehetőségeikben versenyezni a monopóliumokkal. Ez törvényszerű, hiszen a nagy cégeknek éri meg befektetni, hogy majd gyártási széria nagyságától függően visszanyerjék a pénzt. Erre magyar feltalálónak nem igen van lehetősége.

A 100 csoda kiállítás szervezője szerint a szervezők kommunikációs tapasztalatukkal tudják támogatni a feltalálókat, amire egyébként rendkívüli szükség van, hiszen ezen a területen is - ahogy az önmenedzselésben is - sokan hatalmas lemaradásban vannak. Összekötő kapocs vagyunk befektetők és feltalálók között - mondta Pistyur Veronika. Ez cél is volt, hogy a tájékoztatásnak, az ismeretterjesztének köszönhetően a felek egymásra találjanak.