A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a sikeres magyarországi város-rehabilitációs programok jogi előfeltétele a városfejlesztési társaságok létrehozása.

A magyarországi város-rehabilitációs programokat az uniós támogatási programok indították be. A 2007-2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiemelten kezelték a városfejlesztést, illetve a város és a környezete fejlesztésére vonatkozó célokat.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője az integrált városfejlesztési stratégiában kijelölt akcióterületeken megvalósítandó város-rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a városoknak létre kellett hozniuk egy úgynevezett városfejlesztő társaságot.

Az irányító hatóságnak, ebben az esetben a nemzeti fejlesztési ügynökségnek városfejlesztő társaság létrehozásával és működésével kapcsolatos iránymutatása szerint az önkormányzat rendeleti úton jelöli ki a városfejlesztő társaságot az önkormányzat városfejlesztési tevékenységének az ellátására.

Hatékonyabb és rugalmasabb

Dr. Bolvári Zoltán kiemelte: a vonatkozó útmutatók és előírások alapján a városfejlesztő társaság létrehozása a pályázó önkormányzatok számára alkalmazandó szervezeti forma, és más belső szervezeti formával (például: polgármesteri hivatal szervezeti egységei) nem helyettesíthető.

A támogató szervezet azzal ösztönzi a városfejlesztő társaságok létrehozását, hogy ilyen társaság alapítása esetén a projektmenedzsment költségeket kétszeres mértékben elismeri a projekt összköltségein belül, két százalék helyett négy százalék ez az arány.

A városfejlesztő társaság létrehozásának számos indoka lehetséges. Így például hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, és fejlesztő típusú társaság a bevételek visszaforgatása révén tehermentesíteni tudja az önkormányzati költségvetést.

Továbbá: középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város-rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik, és ez a szervezet alkalmas partnerségi együttműködésre, esetlegesen magántőke bevonására.

Önkormányzati jogi lehetőségek

A közbeszerzési törvény 2/A. § értelmében az önkormányzat közbeszerzési eljárás nélkül megkötheti a szerződést száz százalékos tulajdonában lévő cégével, amennyiben a társaság közfeladatot, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősséget lát el.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzat a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik.

A közbeszerzési törvény előírja továbbá, hogy a társaság szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább kilencven százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből kell, hogy származzék.

Tehát a társaság legalább kilencven százalékban az önkormányzat megbízásait teljesíti. A fenti kitétel jelentősen korlátozza az egyéb tevékenységi körbe illeszkedő, harmadik fél számára nyújtható szolgáltatásokat és a piaci vállalkozói, alvállalkozói tevékenységet.

Vagyonkezelői jog

Az önkormányzati törvény 2007. január 1-jétől hatályos 80/A.§-ának előírása értelmében a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyonára a közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesíthet - mutatott rá dr. Bolvári Zoltán.

A 80/A.§ (6) bekezdése szerint vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.

A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

A pénzügyi elszámolások szempontjából az ingatlanok értékcsökkenése után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználása, elszámolási kötelezettséggel a vagyonkezelőt illeti meg.

A támogatási iránymutatás alapján mindig kötelezettség annak vizsgálata, hogy a projekttel érintett ingatlanokra köthető-e az önkormányzat és a városfejlesztési társaság között vagyonkezelési szerződés.