Hasznos a közbeszerzési előzetes vitarendezés

2010.12.07. 10:54

Helyes jogalkotói döntés volt az előzetes vitarendezés új szabályainak átalakítása, mert ennek alapján, az ajánlattevői oldal külön díj fizetése nélkül, közvetlenül kérheti az ajánlatkérőtől az észlelt jogsértés közvetlen orvoslását - mondta el a Patay Ügyvédi Iroda szakértője.

Az igen bonyolult és nehézkes magyar közbeszerzési rendszerben kezdettől fogva komoly problémát jelentett, hogy aki úgy érezte, hogy jogai sérültek, közvetlenül nem kérhette a hiba korrigálását az ajánlatkérőtől.

Dr. Patay Géza szerint bár létezett az úgynevezett békéltetési eljárás, ám nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat, ezért ezt az intézményt az Európai Unió megszüntette.

Ezt követően pedig, ha csupán a döntőbizottsági jogorvoslati út maradt volna, a kisebb-nagyobb jogi hibák orvoslására is csak külön megfizetett eljárási díj ellenében, az erre szakosodott állami fórum előtt kerülhetett volna sor.

Egy jó felismerés

A szabály szerint, ha a sérelmet szenvedő fél jogsértő ajánlatkérői eljárási cselekményt, vagy dokumentumot észlel, különösen pedig, ha az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegzést jogszerűtlennek tartja, közvetlenül az ajánlatkérőhöz fordulhat a probléma orvoslásáért.

Ezt pedig mindenféle eljárási díj fizetése nélkül megteheti. Ez esetben a kérelem is egyszerű tartalmú, csupán a sérelmezett cselekményt, és az ennek orvoslására szolgáló megoldást kell tartalmaznia, valamint az ezt alátámasztó dokumentumokat kell becsatolni.

Külön érdekessége ennek az egyszerű vitarendezési megoldásnak, hogy a törvény külön kimondja, hogy nem csupán a sérelmet szenvedett élhet ezzel, hanem az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységet végző kamara vagy érdekképviseleti szervezet is szót emelhet, az ajánlatkérőhöz fordulhat.

Pozitív tapasztalatok

Ezt abból a megfontolásból tette lehetővé a jogalkotó - emelte ki a Patay Ügyvédi Iroda szakértője -, hogy az ajánlattevők gyakran félnek, amennyiben ők fordulnak az ajánlatkérőhöz, az megneheztelhet rájuk, s ezzel későbbi piaci pozíciójukat ronthatják e területen.

A kezdeti tapasztalatok ezzel az új lehetőséggel kapcsolatban zömében pozitívak, az ügyintézési határidők is rövidek, a kamarák és érdekképviseleti szervek részéről nem érzékelhető, hogy túlzott, indokolatlan aktivitást tanúsítanának.

Elnagyolt megfogalmazás

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni amellett, hogy az egyszerű, jó megoldást rögzítő szabályok megfogalmazása és beültetése a törvénybe zavart keltő - figyelmeztetett a Patay Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új szabályok ugyanis nem az előzetes vitarendezés cím alatt jelennek meg, hanem - nyilván tévedésből - még a korábbi cím körében, és bizony a szabályok megfogalmazása sem követi töretlenül a magyar nyelv szabályait, ami nehezíti azok értelmezését.

Érdemben pedig zavarónak tűnhet, hogy az ajánlatkérőnek csupán válaszadási kötelezettsége van, de arról hallgat a törvény, hogy mit kell tenni akkor, ha az ajánlatkérő egyetért a kérelemben foglaltakkal.

Mivel itt megszakad a törvény e rendelkezéseiből kiolvasható tudomány, ez jogbizonytalanság forrása lehet. Valószínűsíthető, hogy a megoldást a törvény más meglévő rendelkezéseiben kell keresni.

Így például a hibás ajánlati vagy részvételi felhívást, vagy dokumentációt az ajánlatkérő módosíthatja, de kérdéses például, hogy mi a teendő az ajánlatkérő egy-egy elrontott eljárási cselekménye esetén.

Előrelépést jelent

Dr. Patay Géza szerint összességében, a zavaró körülmények ellenére megállapítható, hogy előrelépésnek tekinthető ez az egyszerűsítő megoldás, ami számos esetben, nagyban megkönnyítheti mind az ajánlattevők, mind pedig az ajánlatkérők dolgát.

Hiszen arról van szó lényegében, hogy a felek a döntőbizottság igénybevétele és az ehhez kapcsolódó eljárási díj fizetése nélkül, közvetlenül próbálhatják meg jogvitájuk rendezését.

KAPCSOLÓDÓ CIKK