A legnagyobb visszatartó erő a bűncselekmény elkövetését rövid idővel követő jogszerű büntetés - mutatott rá Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéd annak kapcsán, hogy a kormány gyorsítaná a büntetőeljárásokat.

A 2011-es őszi parlamenti ülésszakra új büntető törvénykönyvet (Btk.) és új Büntetőeljárási törvényt nyújt be a szaktárca, az új szabályok 2013-tól lépnének életbe - közölte Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár nemrégiben az Ügyészek Országos Egyesülete ülésén.

Az államtitkár szerint a büntetőeljárások gyorsítása társadalmi elvárás, és a megnövekedett ügyészi munkaterhek enyhítésére támogatható az a módosító indítványt, miszerint egyszerűbb ügyekben ne csak az ügyészségi titkár, hanem a fogalmazó is képviselhesse a vádat, ugyanakkor azt ne módosíthassa a tárgyaláson.

Répássy Róbert szerint szemléletváltásra van szükség, felül kell vizsgálni a terhelti jogokat, és elkerülhetetlen annak megfontolása, hogy a terhelt jelenlétét minden esetben kötelezőként írják elő.

Ne lehessen elhúzni a büntetőügyet

Hangsúlyozta azt is, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a védők indokolatlanul húzzák el az eljárásokat, és szerinte felül kell vizsgálni adott ügyekben a bíróságok kizárólagos illetékességét.

Az államtitkár egyetértett Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének több, racionalizálást célzó javaslatával.

Megegyezett az álláspontjuk abban, hogy az elsőfokú eljárásokat kell gyorsítani, az ügyek ebben a szakaszban húzódnak el a leginkább.

Ennek érdekében törvényjavaslatot készítenek elő többek közt arról, hogy a terhelt távollétében is lefolytatható legyen az eljárás, rugalmasabbá tegyék a nyomozás határidejét, csökkentsék a nyomozó hatóságok és az ügyészség adminisztrációs terheit, és felülbírálják a fokozott ügyészi felügyelet intézményét.

A védőügyvédek régóta várják a felülvizsgálatot

A Büntetőeljárási törvény felülvizsgálatát a védőként dolgozó ügyvédek régóta várják és szorgalmazzák, többek között az eljárások elhúzódása, a védői jogok szélesítése érdekében - fejtette ki dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd.

A büntetőeljárások gyorsítása nem csak, mint társadalmi elvárás fontos, hanem a bűncselekmény elbírálása, tényállás hiánytalan, a valóságnak megfelelő felderítése szempontjából is.

Továbbá azért is fontos, mert a bűncselekmény elkövetését rövid idővel követő jogszerű büntetésnek sokkal nagyobb a visszatartó ereje, mint annak, amit hosszú évekkel a bűncselekmény elkövetése után szab ki a bíróság.

Az elhúzódó büntetőeljárás jelentős mértékben megnehezíti az ügyek elbírálását, mivel a bűncselekmény elkövetését hosszú idővel, akár évekkel követő bírósági eljárásban a tanúk jelentős része már szinte alig emlékszik az eseményekre.

Ezért a cselekmény elbírása szempontjából fontos részleteket gyakran már nem lehet felderíteni - mutatott rá Vidákovics Béla Zsolt.

A nyomozati szakaszra is érvényes követelmény

A büntetőeljárások elhúzódása azonban nem kizárólag a bíróságok, hanem jelentős részben a nyomozóhatóságok túlterheltsége miatt következik be, ezért a bírósági eljárás gyorsítása mellett, ezért fontos, a nyomozati szakasz jelentős mértékű gyorsítása.

Az eljárások elhúzódásához nagymértékben hozzájárul az, hogy nem ritkán több hét, akár egy hónap is eltelik egy-egy nyomozati cselekmény között.

A terhelti jogokkal kapcsolatos felülvizsgálatra kétséget kizáróan szükség van. Néhány változtatással szintén gyorsíthatják a büntetőeljárást. Ilyen lehetne például, ha a terheltek és védőik, már a büntetőeljárás kezdetétől megismerhetnék a büntetőügy iratait, a védő jelen lehetne a tanúk kihallgatásánál.

Ráadásul egyéb nyomozati cselekményeknél is jelen lehetne, így időben, az eljárás elhúzódása nélkül tehetnék fel az ügy szempontjából fontos kérdéseiket, és tehetnék meg indítványaikat, ezzel gyorsítva a nyomozást.

Ne szűkítsék a terheltek jogait

A védekezés joga megilleti a terheltet a büntetőeljárás alatt. Mivel személyesen csak akkor élhet e jogával, az elhangzottakra nyilatkozni, azokat esetlegesen vitatni csak akkor tudja ha, személyesen részt vesz a tárgyalásokon, ezért a gyanúsítottak jelenléte a tényállás tisztázása érdekében elkerülhetetlen.

Dr. Vidákovics Béla Zsolt hangsúlyozta: a Büntetőeljárási törvény meghatározott körben jelenleg is lehetőséget biztosít a bíróságok számára, hogy a gyanúsított távollétében folytassa le az eljárást, hozzon ítéletet. Ennek esetleges bővítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az ne járjon a terheltek jogainak szűkítésével.