Műhibaperek: rossz elképzelés a perlési kaució?

2011.01.23. 18:31

A jogállami elvektől és gyakorlattól idegen ötletnek nevezte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azt a kormányzati elképzelést, miszerint az orvosi műhibaperek kapcsán a jövőben, bizonyos esetekben perlési kauciót kellene letenni az indokolatlan perindítások ellen, az orvosok védelme érdekében.

Az adatok szerint az elmúlt tíz évben fontos változások történtek a hazai műhibaperek bírói gyakorlatában.

Míg a kilencvenes években a hazai jogászoktól gyakran lehetett hallani arról, hogy a betegek érdekérvényesítését rossz, évtizedes beidegződések gátolják mind az orvosi szakvélemények elkészítése során, mind az igazságszolgáltatás döntéshozatali mechanizmusában, addig napjainkra ez a tendencia megfordult.

A becslések szerint évente körülbelül 300 műhibaper indul egészségügyi intézmények ellen, amelyek összes pertárgyértékét kétmilliárd forintra becsülik. Ráadásul egyre gyakrabban hallani a több tízmilliós és akár még nagyobb értékű perekről, amelyek a betegek jogerős pernyertességével értek véget.

Alaptalan pereskedés ellen?

Elhangzik az is, a kórházak a tönkszélére kerülhetnek egy-egy per kapcsán. A nem hivatalos statisztikák szerint a bíróságok a betegek javára döntenek nyolcvan százalékban, ezért - hallani a hírekben -, külön iparág alakult ki e perekre, az ügyvédek keresik a "kenyérkereseti lehetőséget", és a betegek is olykor egymásnak adják a tippeket.

Számos szakmai szövetség, így például a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület részéről is elhangzott az elmúlt években, hogy szükség lenne törvényi védelemre, amely az orvosok, és kórházak érdekeit védené az alaptalan pereskedések ellen.

Szerintük megoldás lehetne az úgynevezett perlési kauciós összeg, amely a perlési összeg tíz százaléka lenne, egyfajta foglalóként működne és pervesztés esetén ezt az összeget elveszítené a felperes.

Ez az elképzelés, irány egyébként megmutatkozik, megjelenik a kormányzati elképzeléseket tükröző Semmelweis-tervben, amely az orvosokat érő, "jogalap nélküli támadások" elleni védekezésről beszél, és megfontolandónak tartja a műhibák esetén kifizetendő kártérítési összegek mérséklését is.

A kaució nem képes megszüntetni

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke nem vitatja, hogy a perek egy részében szerencselovagok is feltűnnek. De a perlési kaució ezt nem képes megszüntetni - húzta alá dr. Réti László.

Ha a kórházak, orvosok gyengén pereskednek, akkor az ő jogi képviseletük színvonalát kell erősíteni, ha zaklató jelleggel perlik őket, akkor az alaptalanul perlő pervesztest magas perköltséggel kell "honorálni", ha manipulált szakvéleményt használnak, az pedig rendőrségi ügy.

A kaució a legnyomorultabb embert, a beteget sújtja, és különbséget tesz a gazdag és a szegény között. Ha jogos az igénye, de kaucióra nincs pénze, akkor vagy lemond igényéről, vagy a finanszírozókkal kell osztoznia, esetleg uzsorások áldozatává lehet.

A joghoz való hozzáférést vagyoni alapon korlátozó elképzelések szögesen ellentétesek a jog társadalmi funkciójával, hiszen az esetleges visszaéléséket semmiképp nem lehet a joghoz való hozzáférés általános elnehezítésével általánosságban büntetni.

A manipulációkkal szemben nem lehet a betegek jogait általában túszként kivégezni. Miért nem kérhet minden más károkozó is kauciót? Mitől kevésbé egyenjogú a károkozó, ha nem orvos és nem kórház?

Kártérítésnél nem számíthat intézményi érdek

Dr. Réti László aláhúzta: jog egyértelmű e tekintetben, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha valakinek kártérítés jár, akkor e körben nem lehet szempont például egy egészségügyi intézmény rossz anyagi helyzete, forráshiánya, az orvosok munkaterhe.

Ha valakinek a polgári jog szabályai szerint kártérítés jár, az a közérdek, hogy azt érvényesíteni tudja és a bíróság kártérítési felelősségnél sem intézményi, sem ágazati érdekekre nem lehet tekintettel.

A kamara elnöke szerint a perlési kaucióra vonatkozó elképzelések szintén feleslegesek és átgondolatlanok. A szocializmus alatt volt perköltség biztosíték - külföldről perlők esetében lehetett alkalmazni, hogy az ország devizaérdekeit megóvják, az alkotmányosság próbáját ez nem állta ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKK