Fizetési meghagyások: az Ab szerint a közjegyző is az igazságszolgáltatás része

Az Alkotmánybíróság napokban meghozott határozata ismét megerősítette, hogy a közjegyzői jogszolgáltatás a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatási tevékenység részét képezi.

Az Alkotmánybíróság elutasította a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 1. § (1) bekezdése, 2. §-a, 36. § (1) bekezdése, 47-49. §-ai, valamint 52. § (4) és (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket.

A beadványozó szerint az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás anyagi jogerővel bír, ezért annak kibocsátása igazságszolgáltatási tevékenységnek minősül.

Szerinte ilyen hatáskörrel - az Alkotmány 45. § (1) bekezdése szerint - kizárólag bíróságok rendelkeznek, a jelenleg hatályos szabályok alapján eljáró közjegyzők azonban nem, mely az Alkotmány e rendelkezését sérti.

Az igazságszolgáltatási tevékenység része

Az Ab szerint az Alkotmánynak nincs igazságszolgáltatási fejezete és az Alkotmány nem is definiálja az igazságszolgáltatás fogalmát. Az indítványozók által felhívott 45. § (1) bekezdés az Alkotmány X. Fejezetén belül helyezkedik el, mely "A bírói szervezet" elnevezést viseli.

Az igazságszolgáltatás tágabb fogalmi körébe tartoznak az úgynevezett kvázi bíróságok, például állandó és eseti választott bíróságok, a helyi jegyző birtokvédelmi eljárása, a szabálysértési "bíráskodás", közjegyzői jogszolgáltatás, illetve a fogyasztóvédelem területén a békéltető testület eljárása, jogszolgáltató tevékenysége is.

Így a bírói igazságszolgáltatással (ítélkezéssel) egyidejűleg más állami, esetenként nem állami szervek is elláthatnak jogszolgáltatást, igazságszolgáltatási jellegű, de nem ítélkező tevékenységet.

Ezt támasztja alá a 1481/B/1992. AB határozat is, mely szerint "az igazságszolgáltatás alkotmányjogi fogalma nem értelmezhető úgy, hogy az csakis a konkrét ügyekben való ítélkezésre vonatkozik, hanem ennél szükségképpen szélesebb kört ölel fel. (ABH 1993, 756, 757.).

A közjegyzők - a feleknek nyújtott jogi szolgáltatásokon túlmenően - az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet, mint közhatalmi tevékenységet is végeznek - mutatott rá a testület.

Nem jogvitát döntenek el

Az Ab szerint a közjegyzők által kibocsátott fizetési meghagyások esetében jogvita eldöntéséről nincs szó, a közjegyző a jogosult által előterjesztett igényérvényesítésre alkalmas követelés teljesítésére hívja fel a kötelezetett, aki, ha nem mond ellent, azaz hallgatólagosan elismeri a jogosult igényét, maga "dönti el" a jogvitát.

A fizetési meghagyás valójában egy egyszerű megítélésű ügyben, a peres eljárás elkerülését célzó, nem peres eljárás, amely ellentmondás hiányában végrehajtási jogcímet keletkeztet. Ugyanakkor a kötelezettnek törvényi lehetősége van arra, hogy ellentmondás előterjesztésével a nem peres eljárás peres eljárássá alakuljon át.

Több határozat kimondta

Megkeresésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, dr. Tóth Ádám közölte: az elmúlt közel két évtizedben az Ab több határozatban is kimondta, hogy a közjegyzőség az igazságszolgáltatás részeként hatósági jogalkalmazói tevékenységet végez.

A 944/B/1994. AB határozatában kimondta, hogy a "közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi, a közjegyzői tevékenység állami tevékenység, amelyet gazdaságilag önálló (adójogilag egyéni vállalkozóként nyilvántartott) közjegyzők látnak el.

További határozatok

A közjegyzőség az állami igazságszolgáltatás rendszerében foglal helyet. (...) [A] közjegyző érdemi tevékenysége nem gazdasági jellegű tevékenység, hanem az állam igazságszolgáltató funkciójának egyik végrehajtójaként hatósági jogalkalmazó tevékenység (...)" (ABH 1995, 734, 735, 737.).

Emellett az Alkotmánybíróság a 32/2002. (VII. 4.) AB határozatában megállapította azt is, hogy "a közjegyzők közhitelességgel felruházott személyek, akik nem csupán a hatáskörükbe utalt nem peres eljárásokban járnak el, hanem a feleknek jogi szolgáltatást is nyújtanak.

A közjegyzőt tevékenységéért díj és költségtérítés illeti meg, amelyet a felek fizetnek meg, ennek szabályait jogszabály tartalmazza. A közjegyző foglalkozása olyan kereső foglalkozás, amelyben a közjogi jelleg mellett a magánjogi elemek is dominálnak" (ABH 2002, 153, 158.).