A hazai jogszabályok alapján a károkozó fizeti a környezeti kármentesítés költségeit, ám sok esetben a tulajdonos, a használó már egy vétlen jogutód, aki ilyen irányú felelősségét csak sikeres bizonyítással védheti ki.

Az Európai Unió a 2000/60 EK irányelvében a felszín alatti vizek jó állapotának teljesítésére 2015. december 22-ig szabott határidőt, eddig az időpontig kell megszüntetni a már károsodott felszín alatti vizek szennyezettségét.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről 2007. április 30. napján vált a magyar jog részévé.

A becslések szerint a költségek százmilliókra is rúghatnak, ezért nem mindegy, miként állapítható meg a felelős személye, valamint magatartásával és a szennyezéssel kapcsolatban milyen ok-okozati összefüggés tárható fel - megalapozva ezzel a kártérítési felelősséget.

A hazai, vonatkozó jogszabályok az ellenkező bizonyításig az ingatlan tulajdonosának egyetemleges felelősségét feltételezik a bekövetkezett szennyezésért. Ha az ingatlant a tulajdonoson kívül más személy, például bérlő használja, akkor az ő felelősségét is vizsgálják.

Bizonyított vétlenség

A hatóságok első lépésként az ingatlan tulajdonosát keresik meg és kötelezik a kármentesítés lefolytatására. Az érintetteknek bizonyítaniuk kell, hogy a szennyezést nem ők, hanem valamely harmadik fél okozta, például a korábbi tulajdonos.

Ha ez a bizonyítás sikertelen, a költségeket még akkor is a tulajdonosoknak kell állniuk, ha egyébként kiderült, nem ők a felelősek.

Csak és kizárólag akkor mentesülhetnek a felelőssége alól, ha bizonyítani tudják, valamely elháríthatatlan és tevékenyégi körén kívül eső külső ok okozta a kárt.

A fenti szabályok azt is jelentik, hogy a "szennyező fizet" elv csak sikeres bizonyítás esetén érvényesülhet, emelték ki jogászok az [origo] - nak.

Ha a tulajdonosok bizonyították a vétlenségüket, ám ugyanakkor a szennyező nem lelhető fel, a kármentesítést a központi költségvetésből finanszírozzák. Ha utóbb mégis sikerül azonosítani a károkozót, a kötelezni fogják kármentesítési költségek megtérítésére.

Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a hatóság a finanszírozott költségek összegének erejéig a használó ingatlanvagyonára a magyar állam javára jelzálogjog bejegyzését rendeli el.

Ezt a megtérítést a hatóság a kármentesítés befejezésétől, vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, és joga van ennek biztosítására a teljes ingatlanvagyon, de az ingóságok tekintetében is.

Áttörés a felelősség tekintetében

Mivel a felelősök tekintetében nem ritka a jogutód nélkül történt megszűnés, a környezetvédelmi törvény módosításai alapján a gazdasági társaságok úgynevezett korlátozott felelőssége áttörésre került.

A változtatás értelmében társaság tagjai, illetve vezető tisztségviselői egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő és a társaság által nem teljesített kármentesítési kötelezettségekért.

A felelősség alól e személyek csak akkor mentesülnek, ha bizonyítani tudják, hogy a környezetszennyezést eredményező döntés meghozatalában nem vettek részt, illetve az ellen tiltakoztak.

A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében már kimondta, a tulajdonosok nem hivatkozhatnak a kft. tagjának korlátozott felelősségére azzal a károsulttal szemben, ha a céget arra használták, hogy a jog társadalmi rendeltetésével össze nem függő módon járjanak el.