A munkaviszony megszüntetésének korlátja lehet a felmondási védelem

2011.05.16. 18:40

A munkáltatóra szigorú és kötött szabályok alkalmazandók a felmondás során, továbbá számos élethelyzetben a rendes felmondással történő munkaviszony megszüntetés egyáltalán nem is lehetséges - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ellentétben az egyéb polgári jogi viszonyokkal, a munkáltatóra jóval szigorúbb és kötöttebb szabályok alkalmazandók a felmondás során, ráadásul, számos élethelyzetben a rendes felmondással történő munkaviszony megszüntetés egyáltalán nem is lehetséges - mondta el dr. Orbán Zita.

Megtörténhet az is, a megszüntetés korlátozás alá esik - ezek az úgynevezett felmondási védelemre vonatkozó szabályok -, és amennyiben a munkáltató ezen szabályok figyelmen kívül hagyásával szünteti meg a munkaviszonyt, úgy e felmondás jogellenesnek minősül.

A Munka törvénykönyve kimerítő jellegű felsorolással ad tájékoztatást a felmondási védelemre vonatkozó szabályokról, amely szabályok bármelyikébe ütköző felmondás jogellenesnek minősül - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Felmondási védelem - tilalmak, korlátozások

A felmondási védelemre vonatkozó szabályok alapvetően kétfélék lehetnek: felmondási tilalmak, vagy felmondási korlátozások.

Előbbi esetében a munkaviszony egyáltalán nem szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással, míg az utóbbinál a törvényben meghatározott feltételeken túl egyéb előírásoknak is meg kell felelnie a rendes felmondásnak.

Felmondási tilalmat képez - egyebek mellett - a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés.

Felmondási tilalmat képez a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama.

Tilalmat képez a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama, a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama...

Bár a törvény egységesen igyekszik kezelni a felmondási védelemre vonatkozó szabályokat, további felmondási tilalmak érvényesülnek a szakszervezeti tisztségviselők, az üzemi tanácstagok és a munkavédelmi képviselők tekintetében.

A felmondási idő szerepe

A Munka törvénykönyve jelentőséget tulajdonít annak, hogy a fenti időtartamok milyen hosszan állnak fenn, a felmondási idő ugyanis csak tizenöt nap elteltével kezdődhet meg - ha ez az időtartam a tizenöt napot meghaladja.

Amennyiben pedig a felmondási tilalom időtartama a harminc napot meghaladja, úgy a felmondási idő csak harminc nap elteltével kezdődhet meg - hangsúlyozta dr. Orbán Zita.

Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a védelmi idő lejártát követően ne lehetne átadni a rendes felmondást a munkavállaló részére - csupán azt kell szem előtt tartani, hogy ebben az esetben a tizenöt/harminc nap elteltével kezdődhet csak meg a törvény vagy munkaszerződés szerinti felmondási idő.

A felmondási tilalmak mellett a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a felmondási korlátozásokra is, amely időtartamok alatt meglehetősen szűkre szabott a munkáltató munkaviszony-megszüntetési jogköre.

Ekként felmondási korlátozások érvényesülnek a védett korban lévő munkavállalókra, továbbá rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalókra, amely szabályok természetesen csak akkor alkalmazandók, ha a fenti felmondási tilalmak nem állnak fenn.

A munkavállaló részére a fenti szabályok azonban nem jelentenek semminemű korlátozást, akár a táppénz, akár a szülési szabadság akár egyéb, a munkáltató részére tilalmazott időtartam alatt jogosult megszüntetni munkaviszonyát - nyilvánvalóan azonban ez a gyakorlatban igen ritkán fordul elő.

Tájékoztatás a betegállományról

Míg a felmondási tilalmak egy része esetében a kialakult bírói gyakorlat szerint nem érvényesül azok objektív jellege - szemléltette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Például, a munkavállaló - az orvos által megállapított betegség diagnosztizálását és a betegállományba helyezést követően - betegállományáról nem tájékoztatta a munkáltatót, sőt ennek ellenére tovább dolgozott, úgy a munkavállaló kvázi maga bírálta felül a kezelőorvos döntését állapota tekintetében, így felmondási tilalomra ez esetben a munkavállaló nem hivatkozhat.

Ezzel szemben a terhesség, mint felmondási tilalom objektív jellegű, így az a munkáltatói rendes felmondás gátját képezi akkor is, ha erről sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem volt tudomása.

Alkalmazandó rendkívüli felmondás esetén is?

A felmondási védelemre vonatkozó szabályok csak rendes felmondás esetén alkalmazandóak - ez esetben is csak a munkáltató által közölt rendes felmondásra.

Dr. Orbán Zita figyelmeztetett: a rendkívüli felmondás korlátját tehát nem képezik - természetesen a rendkívüli felmondás alaki és tartalmi követelményeinek betartása mellett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK