Hazai szálláshelyek: ősztől nemzeti tanúsító védjegy lesz

2011.06.29. 17:33

Ősztől nemzeti tanúsító védjegyrendszer tanúsítja a hazai szálláshelyek minőségét, és legkésőbb 2012 júliusáig már a szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek is csatlakoznak a több kormányrendelettel megállapított új szisztémához. A tanúsító védjegyek tulajdonosa a turizmusért felelős tárca.

Az üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyekre vonatkozó egységes jogszabály 2009. október 25-én lépett hatályba (a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós 2006/123/EK irányelvvel összhangban).

Ezt követően megszűnt Magyarországon a szálláshelyek kötelező osztályba sorolási, illetve minősítési rendszere, ugyanis a rendeletben csak a szálláshely-engedély megszerzésének alapvető követelményei kerültek meghatározásra az egyes szálláshely-típusokra.

A rendelet szerint, 2011. július elseje után, már nem lehetett volna a korábbi minősítési és osztályba sorolási rendszerre hivatkozni. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium soron kívül módosított, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a napokban jelentették be, a cél a határidők kitolása volt.

Véges határidők

Ezeket a határidőket 2012. június 30-ig azoknál a szálláshelytípusoknál tolták ki, ahol eddig még nem került eddig sor állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyek kialakítására (szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek).

2011. augusztus 31-ig azon szálláshelytípusok esetében adtak jogszabályi haladékot, ahol már 2010 novemberében kialakultak az állami tulajdonú védjegyek (a korábbi fizető vendéglátó, falusi szálláshelyek, illetve a kempingek és üdülőházak).

Egyelőre nem kötelező

Az állami tulajdonú tanúsító védjegyek alkalmazása egyelőre nem kötelező és nem kizárólagos, bár a nemzetgazdasági tárca szakemberei több ízben is jelezték, elképzelhető, hogy bizonyos idő után kötelezővé kellene tenni a szálláshelyeknél az úgynevezett nemzeti tanúsító védjegy használatot.

A várakozások szerint új rendszer segíti elő leginkább a megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését, erősíti a tudatos fogyasztói (turista) magatartást, illetve megkönnyíti a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalát.

A védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, illetve a jogosultságot elvesztett szolgáltatók neve folyamatosan nyilvánosságra kerül, így a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülhetnek.

Szauna, szolárium pluszpontot jelent

A szakmai szervezetek által kidolgozott elképzelések szerint léteznének két-, három-, illetve négykoronás jelzésekkel ellátott szálláshelyek, amelyeket lehetőség szerint évente felülvizsgálnának.

A kötelező feltételek között értelemszerűen olyan szolgáltatások szerepelnek, mint fűtés, takarítás, hűtőszekrény. A szauna, a szolárium, a széf és a hasonló jellegű szolgáltatások pluszpontokat jelentenének.

Mivel a magánszállások, illetve a kempingek esetében már korábban volt arra gyakorlati tapasztalat, hogy a tulajdonosok, üzemeltetők felértékelték létesítményüket, ezért a korábbinál szigorúbban ellenőriznek - ez konkrétan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre lesz.

A mennyiben a nyújtott szolgáltatás nincs összhangban a jelöléssel, a közölt információkkal, a hivatal bírságol. A kis- és középvállalkozásoknál elsőként figyelmeztetnek, a pénzbírság kiszabására első esetben nem kerül sor.

Akik nem kívánnak csatlakozni

Akik az átmeneti szabályok lejárta után a régi minősítés, illetve osztályba sorolás használhatóságának megszűnésével nem kívánnak semmilyen védjegyrendszerhez csatlakozni, a szálláshely szolgáltatásainak leírásával is tájékoztathatják a fogyasztókat szolgáltatásuk minősítéséről.

Ám a tájékoztatásnak meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénynek. A fogyasztók megtévesztése, illetve a tanúsító védjegyek jogosulatlan használata szankciót vonhat maga után.

KAPCSOLÓDÓ CIKK