Rosszabbul járhat a csődegyezségben anyagi áldozatot vállaló hitelező?

2011.07.05. 21:33

Érvényesítheti-e utóbb a követelését az a hitelező, aki hanyagságból, vagy szándékosan nem jelentette be követelését a csődeljárásban? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az eltérő álláspontok oka a késedelmes bejelentkezés szabályozatlansága, amelyet törvénymódosítással lehetne rendezni.

A csőd- és felszámolási ügyeket érintő konferenciákon kivétel nélkül felmerül a kérdés, hogy mi lesz azon követeléseknek a sorsa egy eredményes csődeljárás esetén, amelyeket késve, vagy egyáltalán nem jelentettek be a hitelezők a csődeljárásban? - mutatott rá dr. Kovács Attila.

Ebben a kérdésben eltérő jogirodalmi álláspontok alakultak ki, melyek oka a késedelmes bejelentkezés szabályozatlansága - húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Abban mindenesetre nincs vita, hogy a csődtörvény 2009. évi, átfogó módosítása sajnálatos módon olyan szabályozást eredményezett, amely ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal.

Eredeti cél: az egyezség

A jogalkotói szándék ugyanis deklaráltan az volt, hogy a felszámolási eljárásban szabályozott kényszeregyezséghez hasonló szabályozás folytán csődegyezség születhessen meg az adós és a hitelezők között.

Mégpedig olyan csődegyezség, amely a csődeljárásig felmerült tartozásokra kiterjedő rendezés (egyezség) révén lehetővé teszi az adós további működését, a hitelezői követeléseknek a csődegyezségben szabályozott módon és mértékben történő kifizetését.

A csődtörvény célja tehát nem lehet más, mint az adósnak a hitelezők segítségével történő reorganizációja - emelte ki dr. Kovács Attila.

Azaz annak elérése, hogy a hitelezőket minél jobban és minél nagyobb számban motiválja az adós csődeljárásában való részvételre, akár azáltal is, hogy egy követelés bejelentésének elmulasztása jogvesztéssel jár.

Nem éri joghátrány őket?

Ehhez képest a csődtörvény csődeljárásra vonatkozó szabályai nem rendelkeznek kifejezetten arról, hogy az eljárásban részt venni, vagy követelésüket a csődeljárás szabályai szerint megfelelően érvényesíteni elmulasztó hitelezők elveszítik az adóssal szembeni későbbi igényérvényesítési jogukat, ha nem jelentkeznek be a csődeljárásba.

Sőt, napvilágot látott a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának azon állásfoglalása - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az állásfoglalás szerint nem éri joghátrány azokat és nem veszítik el a követelésüket azon hitelezők, akik a csődeljárásba be sem jelentkeznek és követelésük egy részéről való esetleges lemondással nem működnek együtt az adóssal a reorganizációban.

A hitelezői igény bejelentésére nyitva álló harminc napos határidő jogvesztő jellegének a törvényben való explicit kimondása nélkül a törvény szövegének szoros értelmezésén alapuló fenti elmélet képviselői szerint nem zárható ki, hogy a be nem jelentkezett hitelezők utóbb, akár egy sikeres csődegyezség megkötését követően is érvényesítsék követelésüket az adóssal szemben.

Lehetetlenné válnának a csődeljárások

Ez azt is eredményezheti, hogy az adóst a felszámolástól megmentő, a csődegyezségben anyagi áldozatot vállaló hitelező rosszabbul jár, mint az a hitelező, aki az egyébként már a csődeljárás előtt lejárt követelését csak a csődeljárás lezárását követően érvényesíti az immáron újra fizetőképessé váló adóssal szemben.

Ennek az értelmezésnek a joggyakorlatban történő térnyerése a csődeljárásokat gyakorlatilag lehetetlenné és alkalmazhatatlanná tenné - figyelmeztetett dr. Kovács Attila.

Ennek pedig az lenne a következménye, hogy vagy nem indulnának csődeljárások, vagy azok a résztvevő és támogató hitelezők hiányában felszámolási eljárásokká alakulnának át.

Éppen ezt szerette volna a jogalkotó elkerülni a legutóbbi 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítással, úgy tűnik sikertelenül.

Ellentmondásos jogalkalmazás alakulhat ki

Ha törvényi rendelkezéseknek a célját kutató értelmezéssel vizsgáljuk a törvény egyes rendelkezéseit, úgy akár a mostani törvényszövegből is eljuthatunk arra az értelmezésre is, amely kizárja a követelés adóssal szembeni későbbi érvényesítésének lehetőségét - húzta alá a szakértő.

Álláspontja szerint az ebben a kérdésben való legfelsőbb bírósági állásfoglalás sürgős meghozatala és közzététele nélkül azonban könnyen ellentmondásos bírósági jogalkalmazás alakulhat ki.

Dr. Kovács Attila szerint a joggyakorlatban kialakult vitát végső soron, megnyugtató módon csak a csődtörvény módosításával lehet lezárni.

Ám addig is, a törvény deklarált céljából kiinduló értelmezésen alapuló egységes bírósági jogalkalmazással kell biztosítani a csődeljárások lefolytathatóságát a talpra állítható vállalkozások, az általuk biztosított munkahelyek és nem utolsó sorban az adóbevételek megőrzése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK