Pertársaságok alakulnak a csekély vagy nulla reálhozam miatt

2011.08.16. 12:38

Pertársaságok alakulnak az interneten annak következtében, hogy a magánnyugdíj-pénztári reálhozamokkal sokan elégedetlenek. A reklamálók panaszlevelet írhatnak a pénzügyi felügyeletnek, békéltető testülethez fordulhatnak, ám a végső szót majd a bíróságok mondják ki - tudtuk meg a D.A.S. JogSzerviz szakértőitől.

A reálhozam elmaradásának több oka lehet a szakértők szerint. Például, valakinek kevés volt a befizetése, vagy az elmúlt években lépett be valamelyik magán-nyugdíjpénztárba. Hiába keletkezett esetleg 2006, 2007 során reálhozama, azt a "fekete" 2008-as év "eltüntette".

Nem kaptak reálhozamot olyan nyugdíjpénztári tagok közül sem, akik pénztárt váltottak a közelmúltban, vagy pedig a választott portfólió rossz döntésnek bizonyult.

Az interneten megfigyelhető, hogy sokan felháborodottan keresnek sorstársakat, akikkel pertársaságot alakíthatnak, és ennek előnyeit kihasználva, keresetlevelet nyújtanak be az adott magánnyugdíj-pénztár ellen.

A pertársaság előnyei

A pertársaság előnye abban áll, hogy a károsultaknak nem szükséges külön-külön pert indítaniuk, követelésüket egy eljárásban is érvényesíthetik.

Az igényérvényesítés e módjának legfőbb előnye a hatékonyabb fellépés, valamint a peres eljárás költségeinek minimalizálása, hiszen mind a bíróságok, mind a felek számára idő- és költségmegtakarítást jelenthet az, ha több érdekelt ügye együttesen kerül elbírálásra.

A magyar Polgári perrendtartás értelmében egyszerű pertársaságot létre lehet hozni azon az alapon, hogy a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, továbbá a perbeli követelések hasonló ténybeli vagy jogi alapja esetén.

A D.A.S. JogSzervizhez is érkeznek a kérdések

Gyakran érkeznek a reálhozamok kifizetésével összefüggésben kérdések, és a jellemző megkeresés arra vonatkozik, hogy mi a teendő, hova lehet fordulni akkor, ha valaki nem ért egyet a kifizetett összeggel - tudtuk meg a D.A.S. JogSzerviz szakértőitől.

A legfontosabb mindenekelőtt annak ismerete, hogy a magán-nyugdíjpénztárak által alkalmazott számítási módszer egységes, így minden pénztárnak a törvényben meghatározott képletet kell használnia a reálhozam kiszámításához.

Hogy ez miként történik, arról a kifizetést követően rövid időn belül részletes elszámolást kell küldeni minden korábbi pénztártagnak. A volt pénztártag így pontos információt kaphat az egyéni számlájáról és az őt megillető tagi kifizetés (hozamgarantált tőke feletti összeg valamint tagdíj-kiegészítés) összegéről is.

Amennyiben ilyen elszámolás nem érkezik, vagy valaki az elszámolás módjával, összegével nem ért egyet, vagy a pénzintézet eljárását egyébként sérelmesnek találja, úgy az érintett pénztárnál panasz terjeszthető elő.

Ezt célszerű ajánlott, tértivevényes formában eljuttatni a pénztár részére, hogy megküldése a későbbiek során igazolható legyen.

Panasz után PSZÁF

Amennyiben a panaszra nem érkezik válasz, vagy a pénztár a válaszadásra rendelkezésére álló harmincnapos határidőt túllépte, illetve a válasz alapján a volt pénztártag feltételezi, hogy a pénztár a jogszabályokban előírt fogyasztói jogokat megsértette, következő lépésként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eljárása kezdeményezhető.

Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés mértékével, illetve az egyéni számlán jóváírt tagdíjak összegével kapcsolatos viták elbírálására a PSZÁF nem rendelkezik hatáskörrel.

Az ilyen típusú igények érvényesítése érdekében bírósághoz lehet fordulni. A bíróság előtti igényérvényesítés feltétele, hogy a pénztár elszámolással kapcsolatos hibáját lehetőleg pontosan meg kell jelölni - húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Vagyis, nem elég általánosságban annyit mondani, hogy az elszámolással a volt tag nem ért egyet, így mindenképpen megfelelő szakértelemre van szükség, amellyel, ha valaki nem rendelkezik, célszerű a témában jártas szakértő segítségét igénybe venni.

A reálhozam kiszámítása

A reálhozam kiszámítása bonyolult matematikai művelet eredménye. A hozamgarantált tőke számításakor a pénztártagság során egyéni számlára került tagdíjakat és tagdíj-kiegészítéseket havi szinten összegzik, és ezt az összeget a KSH által megadott havi fogyasztói-árindexek szorzatából képzett inflációs rátával megszorozzák.



KAPCSOLÓDÓ CIKK