Változnak a kutyák veszélyessé minősítésének, továbbá egyedi - az állatorvosi kamara által vezetendő - megjelölésének szabályai. A további tervek szerint az állatok a jövőben nem lennének tombolán kisorsolhatóak, a libákat pedig "tollaznák" és nem "tépnék".

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításának egyik nagyon fontos indoka a veszélyes ebek témakörében, 2010. október eleje óta fennálló joghézag megszüntetése.

E körben arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság 2010. szeptember 30. hatállyal, a 49/2010. (IV. 22.) AB határozatával megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) kormányrendeletet.

A vizsgálat indítványozója szerint a kormányrendelet jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes ebnek nyilvánította a pitbull terrier fajtájú kutyákat és keverékeiket, ugyanakkor a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú ebektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes kutyák közé.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kormányrendelet nem rendelkezett megfelelő jogi felhatalmazással, miután 2007. január elsején hatályon kívül lett helyezve a felhatalmazást tartalmazó, az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet.

A fentiek miatt kialakult joghézag mielőbbi pótlása érdekében - különös tekintettel a terület szabályozatlanságából fakadó közbiztonsági kockázatokra -, szükségessé vált új szabályozás kialakítása, és a korábbi vonatkozó törvényi részek harmonizálása.

Nem fajta, hanem egyedi viselkedés alapján

Így, a törvény hatályba lépése után az ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság. A veszélyesnek nyilvánításon kívül is széles eszköztár áll a szankcionáló hatóság rendelkezésére, úgymint például az ebtartási, illetve sétáltatási szabályainak szigorítása, vagy az ebtartó képzésre kötelezése.

Maga a veszélyesnek minősítés két úton történhet. Amennyiben az eb fizikai sérülést okozott, a végrehajtási rendeletben leírt összetett szempontrendszerben meghatározott feltételek teljesülésekor hozhat ilyen döntést a hatóság.

A másik út: amennyiben állatorvos, vagy civil állatvédelmi őrszolgálat képviselője úgy ítéli meg, hogy az eb fizikai, vagy pszichikai állapotából fakadóan veszélyt jelenthet az emberek biztonságára, azt köteles jelenteni a hatóságnak.

Ezt követően a hatóság az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő bevonásával dönthet a kutyák veszélyesnek minősítéséről.

Nem lehet tombolán kisorsolni

A törvény tiltani fogja az állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását, a gyakorlat jelenleg ugyanis az, hogy előszeretettel sorsolnak ki különböző rendezvények díjai között élő állatokat, miközben az állatok nyertesei nem készültek fel a megfelelő körülmények közötti tartásra, a heteken keresztül bizonytalan sorsú állatok jóléte pedig veszélybe kerül.

Az állatorvosi kamara vezeti

Magyarországon a hatályos jogszabályoknak megfelelően a fajtatiszta ebeken túl minden veszélyesnek minősített, veszettség szempontjából aggályos, országhatárt átlépő, valamint tulajdonost váltó ebet is kötelező egyedileg jelölni, chipezni.

A helyi chipadatbázisok fizikai korlátaiból, és azok egymás közti kommunikációjának hiányából következően amennyiben egy eb az adatait tartalmazó rendszer illetékességi területén túl kóborol (vagy ott teszik ki), befogásakor tehetetlen a legjobb szándékú megtaláló is, még ha az állat meg is van jelölve.

Ezért van szükség úgynevezett transzponderrel megjelölt ebek országos adatbázisban történő kötelező nyilvántartásának bevezetésére.

Az ily módonmegjelölt ebek adatait magában foglaló országos elektronikus adatbázis működtetésére - egy új nyilvántartás költséges létrehozása és kiforratlan üzemeltetése helyett - a Magyarország legnagyobb, legkiterjedtebb elektronikus eb-adatbázisát üzemeltető szervezet, a Magyar Állatorvosi Kamarát jelölnék ki.

"Tépés helyett tollazás"

Tradicionális eljárásunkat, a libák tollszedését ért nemzetközi civil támadások világossá tették, hogy a hazai szaknyelvben is el kell különíteni a két különböző szemléletű tollnyerési módszert: a szárnyasok szigorú állatjóléti előírásoknak megfelelő tollazását, valamint az állatok kínzásával járó tépést -utóbbi tiltása szükséges.

Ennek megfelelően a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló miniszteri rendelet módosítása bevezette a "tollszedés", "tollazás", "letollazás" kifejezéseket, és elhagyta a "tépés" szót.