Jogi kérdések a szellemi tulajdont hasznosító "spin-off" társaságok körül

2011.10.26. 19:47

A kutatások és fejlesztések hasznosítására létrehozott, úgynevezett "spin-off" társaságok működésében jogi akadályokat jelentenek a kutatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, a típusválasztás korlátai, valamint az alkalmazotti és szolgálati találmányok gyakorlati elhatárolásának kérdései - hívta fel az [origo] figyelmét a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

A gyakorlatban mutatkozó jogi problémák feltérképezésének azért van jelentősége, mert azok befolyásolhatják a fejlődés és a gyakorlati hasznosíthatóság lehetséges útjait, miközben a kutatásoknak és fejlesztéseknek a gazdaságban akkor van jelentőségük, akkor tudnak a gazdaság motorja lenni, ha azokat hasznosítani lehet, méghozzá lehetőleg gazdaságosan és profit-orientáltan - fejtette ki dr. Adamov Dávid.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője szerint a magyar gazdaság jövőjét tekintve stratégiai jelentőségű kutatás és fejlesztés bölcsője hagyományosan az egyetemekhez kapcsolódó kutatási központokban található.

Ám probléma, hogy a hasznosításra létrehozott "spin-off" társaságokkal kapcsolatban kihívást jelenthetnek a kutatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, a típusválasztás korlátai, valamint az alkalmazotti és szolgálati találmányok gyakorlati elhatárolásának kérdései.

A feltaláló személyes részvételének kérdései

Jogi problémát jelenthet egyrészt, ha a hasznosítás során nélkülözhetetlenné válik a feltaláló személyes részvétele. Bár 2010-ig gyakorlat volt, ma már nem teszi lehetővé a törvény, hogy a vezető kutató a hasznosító vállalkozásnak aktív tagja (akár ügyvezetője is) legyen és ily módon önmaga is részt vegyen a hasznosításban, továbbfejlesztésben.

Ugyanis 2010. január elsejétől sem az innovációs törvény sem a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem engedi meg, hogy a kutató (feltaláló) olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát, know-how-ját hasznosítják.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője szerint ez azért is problematikus mert bizonyos esetekben a feltaláló ki sem hagyható a folyamatból (lásd példaként az alább leírt alkalmazotti találmány esetét).

A kutatóhelyen vagy egyetemen dolgozó vezetők és témacsoport-vezető közalkalmazottak tehát nem lehetnek tagjai vagy vezető tisztségviselői olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őket foglalkoztató munkáltató (kutatóhely/egyetem) az alapítója, tagja, vagy amely gazdasági kapcsolatban áll a munkáltatóval.

A törvény erejénél fogva tehát kizárt az, hogy egy spin-off céget maga a feltaláló vezessen és így aktív részt vállaljon a hasznosításban. A kutatói munka elválasztása a hasznosítástól így a kutatók motiválatlanságát eredményezheti, amelyet a kutatóhelyek/egyetemek szellemi tulajdon kezelési szabályzataiban próbálnak ellensúlyozni a kutatóknak ajánlott különböző jutalmazási rendszerekkel. Ez sem vezet viszont minden esetben ahhoz, hogy a kutató a hasznosításban/továbbfejlesztésben kellően érdekelt maradjon - mutatott rá dr. Adamov Dávid.

Újfajta spin-off típusok

Azért is fontos számba venni a spin-off vállalkozások szabályozásának előnyeit és hátrányait, mert a magyar törvényhozó az innovációs törvényben csak egyféle spin-off vállalkozásról rendelkezik, az innovációs törvény nem tartalmazza az intézmény részvétele nélkül, de az intézmény szellemi alkotását hasznosító vállalkozás típusokat, amelyeket az OECD "Analytical Report on High-tech Spin-offs", Paris, 2000 c. ajánlása ("OECD ajánlás") mutat be. Az egyetemek/kutatóhelyek és alkalmazottaik választási lehetőségeit szélesíthetné, ha az OECD ajánlás alapján létezne olyan spin-off vállalkozás is, amelyet kizárólag a kutató alapít, vagy amely hasznosítási jogot szerez az adott szellemi alkotás felett az intézmény tulajdonosi részvétele nélkül. Éppen ezért az egyetemeknek célszerű átgondolniuk milyen típusú vállalkozásokat, lehet vagy érdemes még spin-off vállalkozásként létrehozni.

Jogi problémák a találmányok körében

További jogi problémák merülhetnek fel a spin-off társaságok vagy más, akár szerződéses partnereik (például: gyógyszergyárak) által hasznosítani kívánt, de az egyetemek berkeiben kifejlesztett találmányok körében: A kutatást/fejlesztést követő eredmény átadásának ugyanis előfeltétele, hogy az egyetem/kutatóhely maga is megszerezze az adott találmány feletti és a hasznosításra vonatkozó jogokat, amelyeket a jogban "vagyoni jogoknak" neveznek. Ha az egyetemek/kutatóhelyek ezeket nem szerzik meg, nem tudják teljesíteni a szerződéses kötelezettségeiket és nem tudják ezeket továbbadni vagy licencbe adni, illetve apportálni sem képesek ezeket egy spin-off társaságba.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a vagyoni jogok megszerzése azonban nem mindig zökkenőmentes. A szabadalmi törvény szerint ugyanis kétféle módon szerezhet jogosultságot az egyetem/kutatóhely egy találmányra attól függően, hogy a kutató (aki az egyetem/kutatóhely alkalmazottja) alkalmazotti vagy szolgálati találmányt hoz létre: szolgálati találmány akkor jön létre, ha a kutató munkaviszonyból folyó kötelezettsége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki.

Ebben az esetben a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót (vagyis a kutatóhelyet) illeti meg, vagyis a kutatóhely automatikusan megkapja az előbb említett "vagyoni jogokat." Alkalmazotti találmányról pedig akkor beszélünk, amikor a kutató anélkül, hogy az munkaköri kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amely viszont a munkáltatójának (a kutatóhelynek) a tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmány esetében a szabadalom nem a kutatóhelyet, hanem a kutatót illeti meg és a kutatóhely csak egy licencia jogot szerez a találmány hasznosítására, de ezt a jogot nem adhatja tovább.

Szolgálati helyett csak alkalmazotti találmány

Ha nincs megfelelően kidolgozva a kutatóhely munkaügyi stratégiája, előfordulhat, hogy például egy gyógyszergyártó cég megbízza az adott kutatóhelyet egy új vegyület kifejlesztésével, ám ennek során történetesen az egyik alkalmazott kutató, akinek a munkaszerződésében nincs kifejezetten rögzítve, hogy köteles a kutatásai során új vegyületeket kifejleszteni, "csak" alkalmazotti találmányt hoz létre (szolgálati találmány helyett) a munkaidőn és munkakörén kívül. Ebben az esetben a kutatóhely pedig csak használati jogot szerez a vagyoni jogok tekintetében, de további hasznosítási engedélyt már nem adhat.

Következésképpen a kutatóhely neki tudna állni maga is az új gyógyszer gyártásának, de nem tudja a gyógyszergyártó cég számára szolgáltatni az eredményt, azaz nem tud a gyógyszergyárnak engedélyt adni a kifejlesztett gyógyszer gyártására, amiben a gyógyszergyárral megállapodott. Ennek elkerülése érdekében kell a munkaszerződéseket - különösen a munkaköri leírásokat - mind pedig a kollektív szerződéseket összehangolni, elkerülve a vitás jogi helyzeteket és esetlegesen az egyetem által kifelé vállalt szerződéses kötelezettségeik teljesíthetetlenségét - húzta alá dr. Adamov Dávid.

A 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (innovációs törvény) kijelölte a modernizálás mérföldköveit. Nyitottá tette a közfinanszírozású kutatóhelyeket (tipikusan egyetemeket/kutatóhelyeket) a piac irányában, ugyanis lehetővé tette számukra többek közt, hogy hasznosító vállalkozásokat alapítsanak. A spin-off vállalkozás tehát egy olyan gazdasági társaság, amely az adott kutatóhelyen megalkotott szellemi tulajdon (ez általában egy találmány) üzleti hasznosítása céljából jön létre, és amelyben a kutatóhely (egyetem) mindenképp részesedéssel rendelkezik: vagy önmagában, azaz egyedüli tulajdonosként, vagy résztulajdonosként egy másik befektetővel. A kutatóhely beszállhat úgy is egy spin-off vállalkozásba, hogy apportálja azt a szellemi alkotást, amit a kutatóhelyen/egyetemen létrehoztak. Az így létrejövő társaságok lennének hivatottak életre kelteni és gazdaságilag hasznosítani az adott szellemi alkotást, élénkítve ez által az innovatív fejlesztések piacát, ám miként fentebb részletesen szó volt róla, a spin-off társaságok működése azonban mégsem teljesen akadálymentes.



KAPCSOLÓDÓ CIKK