Pár nap múlva nincs több korkedvezményes nyugdíj

December 31-ét követően nem állapítható meg korkedvezményes nyugdíj, a jelenleg folyósítottakat nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. A nők negyven év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját azonban a törvény rendelkezései nem érintik.

2012. január 1-jétől megszűnik az előre hozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.

Az, aki 2011-es kezdő nappal, de 2012-ben kéri korhatár előtti öregségi nyugdíjának megállapítását, vagy akinél a nyugdíj-megállapítási eljárás jövőre zárul le, annak a jelenleg hatályos szabályok alapján még korhatár előtti öregségi nyugdíjat kell megállapítani. Az így megállapított nyugdíj alakul majd át korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: 2012. január elsejétől nem állapítható meg nyugdíj korhatár előtti ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Dr. Vizi András emlékeztetett rá, hogy korábban is terítékre került a korkedvezményes nyugdíj eltörlése, amire egy éves moratóriumot kaptak az érintettek.

Az új, hatályos rendelkezések értelmében 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg korkedvezményes nyugdíj. A szakértő hangsúlyozta: a nők negyven év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját a törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani és megállapítani.

A folyósítás szüneteltetése

Fontos, hogy ha a korengedményes ellátásban részesülő személy a tárgyévben társadalombiztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig), a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Azaz, a korábbi szabályokkal megegyezően továbbra is él a keresetkorlátozás a nyugdíjas munkavállalók tekintetében - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A nyugellátás többek között megszüntetésre kerül, ha korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Ennek az indoka, hogy a korábbi szabályokkal egyezően a korengedményes nyugdíjban részesülő személy köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, annak létrejöttét követő tizenöt napon belül bejelenteni. Ha tehát ezt elmulasztja, nyugdíjjogosultsága megszűnik - figyelmeztetett dr. Vizi András. A korengedményes ellátás megszűnik akkor is, ha a nyugdíjas keresőtevékenységet folytat, és a munkáltatója vele hozzátartozói viszonyban áll.

A hozzátartozók köre

Ilyen közeli hozzátartozó a házastárs, bejegyzett élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Ennek minősül továbbá a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás áll fenn. A törvény ismeri az úgynevezett többségi befolyás fogalmát, ilyen, ha a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik.

Ilyen meghatározó befolyás továbbá, ha a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben meghatározó befolyással rendelkezik, amely akkor állapítható meg, ha az érintett személy a munkáltatónak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személynek a vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására.

Az is ebbe a kategóriába tartozik, ha a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. Dr. Vizi András szerint ezeket a szabályokat azért érdemes pontosan ismerni, mivel akinek a korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.