Tiltott piacbefolyásolás miatt az elért nyereség négyszerese is lehet a bírság

2012.02.10. 11:39

A PSZÁF Soros Fund-ügyben hozott határozata is alátámasztja, hogy a tilalmazott piacbefolyásoló magatartás megállapításához nincs szükség az eredmény bekövetkezésére, a piacbefolyásolás tényleges megvalósulására - mondta el az [origo] - nak a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, aki rámutatott: önmagában a magatartást tiltják, és az elért nyereség négyszáz százaléka is lehet a bírság összege.

A magyar pénzügyi felügyelet szigorú megközelítését mutatja egy olyan eset, amikor olyan külföldi bankra szabott ki bírságot, amely egyébként veszteséget szenvedett el a jogellenes piacbefolyásolónak minősített intézkedése során - mutatott rá dr. Csendes Ágnes.

Sőt, a PSZÁF eljárt tőzsdén kívül szereplőkkel szemben olyan esetekben is, amikor még "csupán" hamis információ közlése történt, ez az eset 2008 októberében történt, és a Soros Fund-ügyhöz hasonlóan szintén az OTP részvények vonatkozásában.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője emlékeztetett arra, hogy a konkrét esetben két-két millió forint bírságot szabott ki egy internetes oldal szerkesztőségére és arra a brókercégre, amely a valótlan információt szolgáltatta az internetes szerkesztőségnek.

A hamis információ közlése abból állt, hogy az online újság közzétette, hogy "harminc százalékot mozdulhat az OTP" részvények árfolyama a szokásos +/-15 százalék helyett. Ez az információ a közlés napján nem felelt meg a valóságnak és bár sem az online szerkesztőségnek, sem az információszolgáltató brókercégnek nem származott haszna az esetből, sőt valószínűleg a félrevezetés nem szándékosan, hanem gondatlanságból következett be, azonban a PSZÁF megállapította a jogsértést.

A felügyelet ebben az esetben a felügyeleti bírságok viszonylatában alacsony összegű bírságolás mellett döntött. Ilyen esetekben az "elvárható gondosságot" egyébként gyakorlatilag bizonyítania sem kell a felügyeletnek, az mérlegelésen múlik - hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.

A Soros Fund-ügy jogi utóélete

A Budapesti Értéktőzsdét érintő legismertebb eset a londoni székhelyű Soros Fund Management LLC által valósult meg. 2008 októberében olyan e-mailek terjedtek banki, értékpapír-forgalmazói körökben, hogy válságos helyzete miatt államosítani fogják az OTP-t, s hogy az egyik, egyébként orosz nagyrészvényesét a bankpapírok eladására kényszerítik. Olyan hírek is megjelentek, hogy az OTP sok hitelt vett fel az akkoriban épp államcsőddel küszködő Izland bankjaitól.

Eközben az OTP-részvények egy nap alatt huszonkét százalékot veszítettek értékükből a Budapesti Értéktőzsdén, "zárás előtt pár perccel ugyanis egy szokatlan nagyságrendű, több százezer darabos eladási megbízás öntötte el a börzét, így az aznap délelőtt még 4500-4900 forintos sávban mozgó árfolyam 3855 forinton zárta a napot."

A PSZÁF a szokatlan árfolyamesésre reagálva eljárást indított, majd megállapította, hogy a Soros Fund Management LLC "a tőzsde zárására időzítve nagy mennyiségben öntött piacra OTP-papírokat, s ezzel félrevezette azokat a befektetőket, akik döntéseiket a záróárra tekintettel hozzák meg."

Az ügylet miatt egyébként a felügyelet 489 millió forintra bírságolta a londoni alapkezelőt piacbefolyásolás miatt. A társaság bíróságon támadta meg a PSZÁF határozatát, de minden fokon jogerősen elutasították a Soros Fund Management LLC keresetét. A Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy a konkrét esetben egy bizonyos napon mesterségesen alacsony szinten rögzült a részvény ára.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a tilalmazott piacbefolyásoló magatartás megállapításához tehát nincs szükség az eredmény bekövetkezésére, a piacbefolyásolás tényleges megvalósulására, károkozásra/előnyszerzésre, önmagában a magatartást tiltják.

Általánosságban elmondható, hogy a felügyelet különösen figyeli, vizsgálja az olyan eseteket, ahol nagy volumenű tranzakciók folynak kisszámú piaci szereplő között, ahol a tőzsdei zárás körüli időpontban koncentrálódnak ügyletek, vagy nagy tételben tett ajánlatokat rövid határidőn belül visszavonnak.

A magyar jogi környezet

A hazai jog szerint piacbefolyásolásnak minősül az olyan ügylet kötése, vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról. Továbbá: az olyan ügylet kötése, vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges, vagy rendellenes szinten rögzíti.

Piacbefolyásolás az olyan ügylet kötése, vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak - mutatott rá dr. Csendes Ágnes.

Ami pedig a megalapozatlan, félrevezető, hamis információt illeti, piacbefolyásolásnak minősül közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van, vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.

A PSZÁF az elért nyereség négyszáz százalékáig bírságolhat

A bennfentes kereskedelem tilalmával rokon a tisztességtelen piac- és árfolyam-befolyásolás tilalma, azaz ha tudatosan eltérítik a piaci (elsősorban tőzsdei) árakat, árfolyamokat. Jelenleg Magyarországon a bennfentes kereskedelemhez hasonlóan kettős értelemben is tiltja a piacbefolyásolást a jogalkotó, egyrészt polgári jogi, gazdasági jogi oldalról a tőkepiaci törvény által, és büntetőjogi oldalról a Btk. is tilt, szankcionál bizonyos eseteket.

A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás között különbség, hogy az utóbbihoz nem szükséges bennfentes információ, nem kell bennfentes személy sem, tehát bárki elkövetheti, másrészt nem feltétlen kell hozzá kereskedelmi ügylet sem.

A piacbefolyásolás felügyeleti szankciói megegyeznek nagyjából a bennfentes kereskedelmével, tehát bírságolhat a PSZÁF (akár az elért nyereség négyszáz százalékáig). Emellett a bennfentes kereskedelemhez hasonlóan a befektetési -, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személyeknek törvény írja elő, hogy a piac- és árfolyam-befolyásolónak tűnő ügyleteket kötelesek a felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.

A bejelentésre kötelezett a felügyeleten kívül más személyt nem tájékoztathatja a gyanújáról, kivéve a büntetőeljárás során eljáró hatóságot és bíróságot. A piacbefolyásolás bizonyos eseteit, de nem az összest, lefedi a tőkebefektetési csalás elnevezésű bűncselekmény a Büntető törvénykönyvben, amely tényállás a bennfentes kereskedelemhez hasonlóan szintén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

KAPCSOLÓDÓ CIKK