Adatvédelmi törvény: két új esetben nincs szükség az érintett hozzájárulására

Az információ szabadságról szóló új törvény így két új jogalapot is teremtett januártól az olyan jellegű adatkezelésre, amely esetekben az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárulására nincs szükség - tudta meg az [origo] a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjétől.

Az 1992-ben elfogadott adatvédelmi törvényt (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény) 2012. január elsejétől egy új törvény váltotta fel, amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - emlékeztetett a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Szemán Péter rámutatott: bár az 1992-es adatvédelmi törvény szinte minden tekintetben, európai és világszintű összevetésben is kimagasló színvonalú és szigorú jogszabály, a jogalkotó elérkezettnek látta az időt arra, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény közel másfél évtizedes gyakorlatára és a törvény közel két évtizedes alkalmazása során felmerült gyakorlati tapasztalatára építve egy új, minden tekintetben korszerű és a vonatkozó európai irányelveknek mindenben megfelelő jogszabályt alkosson.

Az új információszabadságról szóló törvény az alapvető adatvédelmi fogalmakon érdemben nem változtat. Személyes adat továbbra is az érintett természetes személlyel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Különleges adatok és az alapelv

A különleges adat továbbra is a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: az adatkezelés alapelve továbbra is az, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.

Az adatkezelés lehetőségének jogalapja azonban változott. Alapelvként és főszabályként személyes adat továbbra is csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzat rendelete lehetővé teszi. Tehát ha az adatkezelésre nincs törvényes felhatalmazás, akkor az érintett személy hozzájárulását be kell szerezni - húzta alá dr. Szemán Péter.

Nem teljes körűen felelt meg az uniós irányelvnek

Az 1992-es adatvédelmi törvény azonban nem teljes körűen felelt meg a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapelveinek.

Ez többek között akkor is lehetővé teszi a személyes adatok kezelését, ha az adatkezelő jogi kötelezettsége teljesítéséhez, továbbá ha az adatkezelő jogszerű érdekeinek érvényesítéséhez van szükség a személyes adatokra.

Az első új jogalap

Az információ szabadságról szóló új törvény így - az ország harmonizációs kötelezettségének eleget téve - az adatkezelésre két új jogalapot is teremt, mely esetekben tehát az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárulására nincs szükség. Az egyik új jogalap, amikor az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából van szükség.

Ilyen lehet például egy szerződés teljesítése, vagy az adatkezelő valamely jogszabályi kötelezettségének teljesítése érdekében szükséges adatkezelés. Ez esetben tehát az érintett hozzájárulása nélkül is kezelhető, gyűjthető személyes adat.

A másik új jogalap

A másik új jogalap az adatkezelésre, ha arra az adatkezelő, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából van szükség és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Külföldi gyakorlat alapján ilyen eset lehet, ha az adatkezelő (például: munkáltató) a belső visszaélések felderítése érdekében gyűjt adatokat az érintett személyek hozzájárulása nélkül, mely esetben mondható az, hogy erre az adatgyűjtésre az adatkezelő jogos érdekének érvényesítése céljából van szükség.

A gyakorlat fogja majd kialakítani, hogy milyen esetekben válik így lehetővé az érintett hozzájárulása, illetve törvény felhatalmazása nélküli adatkezelés. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője elképzelhetőnek tartja az olyan adatvédelmi gyakorlat kialakulását, mely a fenti szabályok alapján lehetővé teszi azon adatkezeléseket, melyek az adatkezelő jogos üzleti érdekei céljából elengedhetetlenül szükségesek.