Az egyoldalú szabványszerződésektől a LB szerint is meg kell védeni a fogyasztókat

Vágólapra másolva!
A fogyasztói szerződésekben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételek esetében azt kell vélelmezni, hogy ezeket a feltételeket a felek nem tárgyalták meg egyedileg - értesült az [origo] a Legfelsőbb Bíróság véleményéről. A kollégiumi vélemény azért született meg, hogy a gyengébb szerződéses "alkupozícióban" lévő fogyasztókat védjék, és azt mondja ki: egyoldalú, előre meghatározott szerződési feltételnél a kerekedőnek, a szolgáltatónak kell bizonyítania.
Vágólapra másolva!

Az egységes jogértelmezési gyakorlat érdekében meghozott legfelsőbb bírósági vélemény szerint a szerződő felek személyében lévő lényeges különbségek, az eltérő szakmai ismeretek, a szerződés tárgyáról lévő eltérő mélységű információk miatt a fogyasztói szerződések esetében nem lehet egyensúlyról beszélni.

Különösen akkor állhatnak elő ilyen szituációk, amikor az egyik fél egyoldalúan és előre határozza meg a szerződési feltételeket. Különösen ilyen az, amikor ezeket a feltételeket valamelyik fél nem tudja megítélni, vagy nincs arra lehetősége, hogy az egyes feltételek módosítását kérhesse; ennek pedig az a következménye, hogy olyan feltétel is a szerződés részévé válik, amiről tudja, hogy rá nézve hátrányos - fogalmazott a LB.

A fogyasztói szerződésekben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételek esetében tehát azt kell vélelmezni, hogy ezeket a feltételeket a felek nem tárgyalták meg egyedileg.

Biztosította-e a lehetőséget a kereskedő?

Így a fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa, és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.

Mikor tisztességtelen a feltétel?

A LB ebben a körben is rámutatott: a fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt feltétel, valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a megállapodás teljes feltételrendszerének mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti. Ez a sérelem pedig akkor mutatható ki, ha az ominózus feltételek egyoldalúan, indokolatlanul, a fogyasztó hátrányára bontják meg a szerződés jogok és kötelezettségekből álló egyensúlyát.

Az unió és a magyar Országgyűlés is védi

A LB véleménye megfelel az uniós irányelveknek, amelyek minden tagállamra kiterjedően igyekszenek védeni a fogyasztók érdekeit. Ezek közül is kiemelkedik a Tanács 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről, amely kimondja, az áruk megvásárlóit és a szolgáltatások igénybevevőit meg kell védeni attól, hogy az eladó, vagy a szolgáltató visszaéljen hatalmával.

Az Országgyűlés pedig több alkalommal, 1997-ben, 2006-ban és 2009-ben is éppen a fenti okok miatt módosította a Polgári törvénykönyvet. Az új kódex kodifikációs főbizottságának elnöke, dr. Vékás Lajos professzor pedig az [origo] - nak adott korábbi exkluzív interjújában szintén jelezte, hogy a fogyasztó több jogot kap, több információt várhat el a "nem fogyasztóhoz" képest, nagyobb lehetősége van a szerződéstől történő elállásra, az ügylet visszacsinálására, és az úgynevezett kellékszavatosság tekintetében is többletjogokkal rendelkezik.

A LB véleménye lényegében ezeket a fenti elképzeléseket tükrözi, miszerint az említett tilalom különösen igaz az egyoldalú szabványszerződésekre, valamint arra, hogy a fogyasztókat meg kell védeni attól, hogy alapvető jogaikat kizárják a szerződésekből. Ebből is következik, hogy egyoldalú, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételnél a kerekedőnek, szolgáltatónak kell bizonyítania a törvényi vélelemmel szemben.