Meddig szabályos a megállás, a várakozás, és a járdán parkolás?

Vágólapra másolva!
A megállásra és várakozásra előírt szabályok megsértése esetén harmincezer forintos közigazgatási bírság, illetve helyszíni bírság megfizetésére kötelezhetik a gépjármű üzembentartóját, az autóra kerékbilincset tehetnek, vagy éppenséggel elszállíthatják, ezért a jogi előírások ismerete komoly költségektől, sok bosszúságtól kímélheti meg az autósokat - mondta el az [origo] megkeresésére a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

A megállás ás a várakozás közötti különbséget nem csupán etimológiai szempontból érdemes megkülönböztetni, az autósok pénztárcája tekintetében is igen komoly jelentősége lehet a különbözőségnek. A megállás a vezető szándékából történő forgalomból való kikapcsolódást jelent, melynek szándékát minden esetben irányjelzővel kell jelezni.

A megállás időtartama lehet a folyamatos be- és kiszállás, valamint rakodás ideje, illetve azon túl legfeljebb öt perc, ha a vezető a járműben, vagy közvetlen közelében marad. A lényeg, hogy a jármű bármikor el tudja hagyni a helyszínt. Minden, ami ezen túlmutat, már várakozásnak minősül. Ha tehát a vezető eltávozik, akár egy-két percre is, már várakozásról beszélünk - húzta alá dr. Bezzegh Edina, aki hozzátette: természetesen minden olyan helyen, ahol megállni tilos, várakozni sem lehet.

A KRESZ rendelkezései alapján járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy egyéb jogszabályi előírásból más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Egyirányú forgalmi úton érvényben lévő eltérő szabály alapján az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

Fenti szabályok betartásán túl figyelni kell arra is, hogy meghatározott helyeken a KRESZ kifejezetten tiltja a gépjárművel történő megállást - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. (Részletesen lásd a keretes részben - a szerk.) A járművek megállását, vagy várakozását mindezek mellett táblák is tilthatják, így megállás, illetve várakozás megkezdése előtt kiemelten kell figyelni a kihelyezett közlekedési táblákat.

A járdán parkolás

Fordított a helyzet azonban a járdán történő parkolásnál, melynek feltétele, hogy azt tábla kifejezetten megengedje. Mivel a KRESZ elsősorban az úttestre engedélyezi, a megállást és várakozást ezért járdán és járdaszigeten főszabály szerint tilos az álló járművünket elhelyezni, hiszen ez a terület a gyalogosok közlekedését szolgálja elsősorban.

Kivétel azonban létezik - emelte ki dr. Bezzegh Edina. A járdán - részben, vagy teljes terjedelemben - meg szabad állni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az ezer kilogrammot nem haladja meg. Fentiekből azonban az is következik, hogy ahol ilyen tábla nincs elhelyezve, ott tilos a járdán, járdaszigeten történő megállás és várakozás.

A mozgáskorlátozottak, a kerékpárral, segédmotoros kerékpárral, és kétkerekű motorkerékpárral közlekedők azonban a járdán akkor is megállhatnak, ha a megállást jelzőtábla, vagy útburkolati jel nem engedi meg. Természetesen, a járdát teljes terjedelmében ők sem foglalhatják el, a gyalogosok közlekedésére nekik is elegendő helyet kell biztosítaniuk.

A megállásra és várakozásra előírt szabályok megsértése esetén a rendőrség harmincezer forintos közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi a gépjármű üzembentartóját. Aki azonban autópálya úttestén, vagy leálló sávján áll meg, százezer forintos bírságot köteles megfizetni.

Javasolt a fénykép megtekintése

A bírság kifizetése előtt azonban mindenképpen javasolt megtekinteni a szabályszegésről készült fényképfelvételeket. Amennyiben a fényképfelvételen a gépjármű rendszáma nem olvasható egyértelműen (elmosódott egy karakter), mert a kép homályos, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül sikeresen lehet fellebbezést benyújtani ötezer forintos illeték megfizetése mellett, amely sikeres fellebbezés esetén meg is térül.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője elmondta: ügyfeleikkel több esetben megtörtént az is, hogy mozgáskorlátozott kártyájukat jól látható helyre kihelyezve, szabályosan várakoztak a járdán, ennek ellenére közigazgatási bírság megfizetésére szólította fel őket a rendőrség. A fényképfelvételeket megtekintve azonban megállapítást nyert, hogy fényképfelvétel csak a gépjármű oldaláról, vagy hátuljáról készült, azaz a hatóság nem győződött meg arról, hogy a szélvédő mögött van-e kihelyezett mozgáskorlátozott igazolvány.

Erre egyébként térfigyelő kamera által készített képek esetén nincs is lehetősége a rendőrségnek. Fentiekre hivatkozással benyújtott fellebbezések, amelyekhez természetesen minden esetben csatolásra került az érvényes rokkant-kártya is, minden esetben sikeresek voltak, a bírságot törölte a rendőrség.

Tilos a gépjárművel történő megállás:

- ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;

- be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;

- körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik;

- kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;

- hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;

- vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamos pályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;

- más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;

- autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban;

- villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;

- kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, autópálya és autóút úttestén.