Júliustól már az új rend alapján adják ki a szabadságokat

A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályba lépő új paragrafusai alapjaiban ugyan nem változtatják meg a szabadságok kiadásának jelenlegi rendjét, ám a módosítások számos ponton ésszerűbbé teszik a szabadságolások gyakorlatát, és a kormányzati remények szerint a hatékonyabb termelést segíthetik elő.

A rendes szabadságon belül megmarad az alap, és a pótszabadság intézményének megkülönböztetése; a pótszabadság változatlanul olyan különleges körülmények fennállása alapján jár, mint a tizenhat éven aluli gyermek nevelése, vagy a gyermek születése, esetleg földalatti munka végzése.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: a törvény pontosan meghatározza, hogy mekkora mértékű pótszabadság jár a külön nevesített esetekben. Az alapszabadság kiinduló mértéke húsz munkanap lesz 2012 júliusától is. Ez az alap növekszik, a munkavállaló életkorával arányosan meghatározott mértékben. Ennek alapján, a munkavállaló huszonötödik életévétől kezdve jár további, az alapszabadság mértékét növelő szabadság, mely az életkorral arányosan nő.

Így például, egy harminchetedik életévét betöltött személy már további hat munkanapnak megfelelő, míg egy negyvenötödik életévét betöltött munkavállaló tíz munkanap pótszabadságra jogosult. Továbbra is már attól az évtől jár a hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak, amelyik évben a többlet pótszabadságra feljogosító életévet a munkáltató betölti - emelte ki dr. Burján Zsuzsanna.

"Még mindig a munkáltató adja ki"

A szabadságot továbbra is a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján. A munkáltató minden érintett naptári évben hét munkanap szabadságot köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. Ez alól kivételt képez a munkaviszony első három hónapja. Az említett hét munkanap több mint két részletben nem adható ki, nem darabolható fel. A szabadság többi része felett a munkáltató rendelkezik.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét, annak kezdete előtt legalább tizenöt nappal be kell jelentenie a munkáltató részére - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Természetesen, ezt dokumentálni szükséges, melyre alkalmas dokumentum a munkahelyeken vezetett "szabadságos tömb", vagy egyéb hivatalos nyilvántartás.

Nevesített kivételek

A szabadságot az új rendelkezések szerint is, főszabályként az esedékességének évében lehetséges kiadni. A főszabály alóli kivételeket azonban külön nevesíti a törvény. Így ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Abban az esetben, ha a munkavállalónál felmerülő ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékességének évében kiadni, akkor azt az ok megszűnését követő hatvan napon belül kell a munkáltatónak kiadnia (ilyen lehet a gyes, gyed után visszatérő kismamák esete is). Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

Nem lehet visszaélni a fontos érdekkel

A munkáltatónak fennáll az a joga, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetén a szabadság kiadásának időpontját módosítsa, vagy a munkavállalót a már megkezdett szabadságának megszakítására kötelezze. A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: amennyiben kollektív szerződés erre nézve rendelkezést tartalmaz, úgy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

A munkáltató e jogaival csak kivételes esetben élhet, és csak és kizárólag akkor, ha a gazdasági érdekét, vagy működését közvetlenül veszélyeztető és súlyos ok veszélyezteti. Ezt a jogot munkáltató tehát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen - azaz minden egyes alkalommal és ismétlődően - és a feltételek fenn álltát természetesen bizonyítania kell.

Várhatóan nem lesz életszerű, hogy a munkáltató egy ilyen döntése alapján, döntésének okait a munkavállalók számára bizonyítgatni fogja, azonban egy a kockázatokat felvállaló munkavállaló esetében, bíróság, vagy egyéb hatóság vizsgálhatja a fentiek megalapozottságát.

Természetesen erre az esetre is előírja a törvény, hogy amennyiben a munkáltató a szabadság megszakítására kötelezi a munkavállalót, akkor köteles a munkavállaló felmerült kárát és költségeit is megtéríteni. Ez utóbbiaknak a bizonyítása már a munkavállalót terhelik - mondta dr. Burján Zsuzsanna.