A Pécsi Ítélőtábla jogerős döntése szerint amennyiben az adós a csődeljárás iránti kérelméhez hiánypótlást követően is hiányos dokumentumokat csatol, a fellebbezési eljárásban már nincs mód a hiányok pótlására - hívták fel a határozatra az [origo] figyelmét a Budapesti Ügyvédi Kamara szakértői. Az indoklás szerint nem fűződik semmilyen társadalmi érdek az ilyen eljárások formai okokra való hivatkozással történő elhúzásához.

Az elsőfokú bíróság végzésével az adós csődeljárás iránti kérelmét hivatalból elutasította arra hivatkozással, hogy az adós a hiánypótlásra visszaadott kérelmet ismét hiányosan terjesztette elő, mert felhívás ellenére a csatolt, az adós képviseletére jogosult személy által aláírt beszámoló - melynek egyes adatai eltérnek a kérelemhez mellékelt beszámoló adataitól - a mérleg fordulónapját nem tartalmazza.

Az adós továbbá nem csatolta az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló az adós vagyoni helyzetéről megbízható képet ad. Az elsőfokú bíróság egyebekben rámutatott, hogy a csatolt, meghatározott napra vonatkozóan lezárt főkönyvi kivonat nem helyettesítheti a közbenső mérleget.

A végzés ellen az adós fellebbezett, és az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése keretében a csődeljárás elrendelését kérte a másodfokú bíróságtól. Fellebbezéséhez mellékelte az egyszerűsített éves beszámolóját 2011. november 30. napi mérleg-fordulónappal, továbbá csatolta az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a mellékelt közbenső mérleg a társaság helyzetéről valós képet nyújt, és abban a mérleg elfogadása óta lényeges változás nem történt.

A Pécsi Ítélőtábla alaptalannak találta ezt az érvelést és rámutatott: ha a kérelem hiányos, azt a bíróság munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A csődtörvény rendelkezései alapján pedig a bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő öt munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő.

A csődtörvény fontos célja, hogy a csődeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelezői részére, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen.

A célok közt szerepel annak segítése, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási, vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább idejekorán csődöt jelentsenek, mintsem később, egy jelentős adósságfelhalmozást követően felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését.

A csődtörvény részletes indoklása szerint pedig, ha a kérelem nem felel meg a törvényi kellékeknek, vagy hiányos, még van mód hiánypótlásra. Ennek elmulasztása esetén a bíróság elutasítja a csődeljárás iránti kérelmet, melynek eredményeképpen a moratórium is megszűnik.

Az adós és hitelező érdekeinek mérlegelése és összemérése körében a Pécsi Ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a törvény céljával összhangban hiánypótlás teljesítésének elmulasztása esetén nem fűződik jelentősebb társadalmi érdek a csődeljárásnak a formai hiányok további kiküszöbölésével történő elrendelhetővé tételéhez, mint az eljárás elölről történő, teljes megismétléséhez, és ennek következtében a moratórium megszüntetéséhez.