Megnehezíti a projektek finanszírozását és piacvesztést okozhat az új Ptk.?

2012.05.16. 12:14

Megnehezülhet a projektfinanszírozási források bevonása az új Polgári törvénykönyv tervezetének egy, a hitelezőket kedvezőtlenül érintő korlátozása miatt - tudta meg az [origo] a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Garancsi Péter szerint az új Polgári törvénykönyv tervezetének jelenlegi változata komolyan kihathat a nagyberuházások finanszírozására is, és adott esetben a szereplők számára akár azonnali piacvesztéssel járhat.

Az új polgári kódex várható (jelenleg 2013 júliusát valószínűsítik az illetékesek) hatálybalépést követően komoly gondok léphetnek fel a nagyberuházások finanszírozása tekintetében (is), mégpedig a törvénytervezet bizonyos tiltásai következtében.

A Jádi Németh Ügyvédi iroda szakértője kifejtette: a problémakör megértéséhez vissza kell nyúlni a strukturált, vagy projektfinanszírozás fogalmaihoz. Ezek alatt a tulajdonosok (más néven szponzorok) új, jellemzően e célból létrehozott projektcégbe szervezett beruházásához szükséges, a saját erőforráson felüli, azt általában jelentősen meghaladó pénzügyi forrás biztosítását értjük.

Mindezt jellemzően több, konzorciumba tömörült bank nyújtja közösen, élükön egy főszervező bankkal. Gyakori az olyan költségigényes, hosszú távra tervezett projekt, amely a hitelek törlesztését a beindulást követően a folyamatos működésből szándékozik kitermelni.

Ismét a megreformálni szándékozott hitelbiztosítéki rendszer

Az [origo] az elmúlt időszakban számos esetben foglalkozott a jogászkörökben nagy vitát kiváltó új rendelkezésekkel, melyek szerint a jelenlegi magyar polgári jog hitelbiztosítéki rendszerét alapvetően megreformálják. Dr. Garancsi Péter ennek kapcsán rámutatott: valóban az új kódex egyik nagyon jelentős változása az úgynevezett fiduciárius hitelbiztosítékok semmiségének előírása, miszerint "semmis az a szerződés, amely követelés biztosítása céljából tulajdonjog, jog, vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul".

A fiduciárius hitelbiztosíték kifejezés alatt a polgári jogban eredetileg nem ilyen célt szolgáló jogi konstrukciók olyan alkalmazását értjük, amikor ezeket a hiteljogviszonyt leképző szerződéses struktúrába a hitelezői követelés megtérülését biztosítandó építik be a felek. Ezek tipikus esetei vételi, vagy elővásárlási jog kikötése az adós tárgyi eszközeire, bizonyos pénzbevételek engedményezése, faktoring, belépési jog kikötése a projektbe a finanszírozó konzorcium számára és még számos egyéb megoldás.

A biztosítéki célú alkalmazások mellett - esetleg fölött, de nem szemben - áll a klasszikus zálogjogi biztosítékrendszer, ahol leegyszerűsítve az adós nemfizetése esetén végrehajtás útján, esetleg azon kívül kerül értékesítésre a zálogtárgy, tipikusan árverésen, harmadik személyek felé (bár az új Ptk. tervezet a korábbinál szélesebb lehetőséget teremt a hitelező közvetlen tulajdonszerzésére, az adós beleegyezésével).

Ilyen zálogtárgyak lehetnek például a jelzáloggal terhelt projektingatlanok, vagy nagy értékű ipari berendezések, járműpark. A hitelezők a befolyt vételárból kereshetnek kielégítést. Ráadásul a legértékesebb vagyonelemek végrehajtás alá vonása könnyen a projekttársaság felszámolását is magával vonhatja.

Azonnali piacvesztéssel járhat

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: nem nehéz belátni, hogy egy olyan projekt esetén, amely nem bír piaci kizárólagossággal, de mégis viszonylag kevés versenytárs van az adott piacon (például: erőmű, személyszállítás, speciálisabb termelő üzem), a zálogjogi érvényesítés, illetve egy ezt kísérő csőd-, vagy felszámolási eljárás milyen azonnali piacvesztéssel járhat.

A vagyonelemek gyors leértékelődése, a megrendelések elvesztése, a fizetési kondíciók szigorodása lényegében a projekt ellehetetlenülését jelenti. Emellett viszont - a vázolt gyors értékvesztés miatt - valószínűleg a hitelező bankok sem jutnak hozzá követelésük teljes összegéhez, a menetrendszerűen bekövetkező inszolvencia miatt esedékessé váló többi követelés jogosultjának (beszállítók, stb.) esélye pedig a nullához közelít.

Abban az esetben, ha a projekt egyébként életképes lenne és az átmeneti zavarok ellenére az újraszervezés lehetősége megvan, létezik egy működő üzleti struktúra és know-how, illetve adott bizonyos piaci részesedés, nem biztos, hogy a bankok érdeke az azonnali zálogjogi végrehajtás lenne (függetlenül attól, hogy egyébként a projekt eszközeit zálogjoggal is megterhelték).

Teljesen életszerű lehet, hogy a projekt bizonyos bevételeit maguk felé irányítják az engedményezési klauzulák aktiválásával, projekt-szerződéseket vesznek át, vagyontárgyak tulajdonjogát vételi joguk gyakorlásával megszerzik, "step-in" jogosultságukkal átveszik a projekt feletti ellenőrzést valamilyen formában (döntési jogok magukhoz vétele, projekt-társaság átvétele, kicserélése saját érdekeltségükkel). Természetesen a fentiek számtalan kombinációja elképzelhető az adott körülmények fényében. Egy ilyen eljárás lényege a napi működés és a projekt termelőképességének fenntartása, szemben a zálogjogi érvényesítéssel, ahonnan a projekt felélesztése már szinte lehetetlen, vagy gazdaságilag ésszerűtlen - figyelmeztetett dr. Garancsi Péter.

A teljes szerződés semmis lehet?

A törvénytervezet mindezen fenti eszközöket megtiltani látszik. Ráadásul úgy tűnik, hogy nemcsak a kérdéses szerződéses kikötést fenyegeti semmisséggel, hanem akár a teljes szerződést, ahol ilyen biztosítéki kikötések megjelennek. Ha tilos biztosítási célból tulajdonjog, jog, vagy követelés átruházása, vételi jog kikötése, ezek nélkül a projekt hitelezői továbbvitele - a "belépés" - jogilag nagyon nehezen tűnik megvalósíthatónak, ha éppen nem lehetetlennek.

Pedig olyan esetben, amikor az eredeti szponzorok nem kívánják, vagy nem tudják a céltársaságot úgy működtetni, hogy adósságszolgálatát teljesíteni tudja, ezek a jogosítványok egy projekt életben tartásához is szükségesek lehetnek, funkciójuk nem feltétlenül merül ki a fedezeti vagyonelemek hitelezői kisajátításban. Bár sok függhet a későbbi joggyakorlattól, de nehezen képzelhető el, hogy a bíróság előtt a hitelező ügyvédje például egy projekttárgyra, vagy projekttársaság üzletrészére vonatkozó vételi jog kikötése vonatkozásában meggyőzően tudna amellett érvelni, hogy az nem biztosítéki céllal történt, miközben egyébként megbízója külön ellenértéket ezért nem fizetett, a jog gyakorlása (szerződésszegési) feltételekhez kötött és a jogosult bank mellesleg a tulajdonos hitelezője.

És mi történik olyan esetben, amikor egy több tíz, vagy száz oldalas finanszírozási szerződés néhány oldalon tartalmaz ilyen jellegű kikötéseket; a teljes szerződés számít érvénytelennek megkötése időpontjától? - tette fel a kérdést a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Esetleg a szerződés a biztosítéki klauzulák nélkül - vagy ha lehetséges, egy részüket zálogjog alatt kezelve - egyébként érvényes? Már ha a hitelező így is megkötötte volna azt...

Árnyaltabb, differenciáltabb megközelítés szükséges

Az új Ptk. tervezettel kapcsolatban sokszor hangzik el, hogy a piacgazdaság elmúlt évtizedeinek változása indokolttá teszi egy árnyaltabb, az új viszonyokat jobban tükröző polgári jogi kódex bevezetését. Számos fejlett piacgazdaságban alkalmazott biztosítéki célú szerződéses megoldások ilyen körű korlátozása kétséges, hogy ezt a célt szolgálná. Bár a bírói gyakorlat eddig sem volt egységes ezek megítélésben, de bizonyos bevett eljárások a pénzügyi rendszer fejlődésével úgy tűnt, a jogrendszeren belül is létjogosultságot nyernek.

Dr. Garancsi Péter kiemelte: talán érdemes lenne a generális tiltás helyett egy differenciáltabb megközelítést alkalmazni, kiszűrve a visszaélésszerű alkalmazásokat, de engedve a megfelelően működő jogtechnikákat. Ezek hiányát kérdéses, hogy a zálogjog új szabályai képesek lesznek-e pótolni a gyakorlatban. Ha nem, az komolyan megnehezítheti a projektfinanszírozás forrásainak előteremtését, pláne egy hitelszegény környezetben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK