A megtett távolsággal arányos elektronikus útdíj rendszere nem ismeretlen Európában, hasonló működik például Szlovákiában, vagy Ausztriában. Bár a kormánydöntést követő végleges jogszabály csak a nyár elején várható, a jelenlegi magyar tervek szerint az útdíj csak a 3.5 tonna megengedett össztömegnél súlyosabb járműveket érintené, az ennél könnyebb járműveket és a buszokat továbbra is időalapú díjjal lehet használni a díjfizetéssel érintett utakon - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A kormány a Széll Kálmán terv 2.0 rendelkezéseihez híven döntött a megtett út alapján számított útdíj fizetési rendszer bevezetéséről. Jelenleg még csak kormányhatározat rögzíti a fontosabb elvárásokat, végleges jogszabály a nyár elején várható.

Az e-útdíj bevezetéséről szóló kormányhatározat felhívja a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjenek a rendszer beszerzéséhez, a díjszedési szolgáltatás finanszírozásához tízéves időtávra szükséges, nettó jelenértéken számított 214,5 milliárd forrás, illetve kötelezettségvállalás biztosításáról.

Ilyen, a megtett távolsággal arányos útdíj egyébként nem ismeretlen Európában, hasonló működik Szlovákiában és Ausztriában is - mutatott rá dr. Vizi András. A rendszer lényege, hogy a gépjárműbe beépítésre kerül egy elektronikus berendezés, az útdíjjal kell feltölteni, az eszköz pedig a jármű által megtett távolság alapján von le a feltöltött összegből.

Az elektronikus díjszedést a tervek szerint a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetik be a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 2013. július 1-jével.

A közlekedők, egy fedélzeti eszköz beépítése után, kapuk és megállítás nélkül haladhatnak a díjköteles szakaszokon, úthasználatuk mértékét, jogosultságukat elektronikusan ellenőrzik. Az ennél könnyebb járműveket és a buszokat továbbra is időalapú díjjal lehet használni a díjfizetéssel érintett utakon.

A gépjárművek tengelye alapján

A határozat szerint a tehergépjárművek tengelye fogja majd a díj összegét meghatározni. Azt már lehet tudni, hogy J2 kategóriába fog tartozni a kéttengelyes, J3 és J4-be pedig a három illetve négy vagy több tengelyes jármű. A J2 és J3 között 15 százalék, míg a J3 és J4 között 20 százalék lesz az eltérés.

A tervek úgy szólnak, hogy a 3.5 tonna alatti járművek és a buszok fél év múlva akár önként is csatlakozhatnak majd az elektronikus díjfizetési rendszerhez. Az persze csak a jövőben fog kiderülni, hogy érdemes lesz e csatlakozni, nagyon sok múlik a díjak összegén és persze azon is, miképp emelkednek az új rendszer miatt.

Az elektronikus rendszert fokozatosan kívánják bevezetni, jelenleg tíz év alatt összesen 214,5 milliárd forint költséggel számol a kormány, ám ezt az összeget a kiépíteni kívánt infrastruktúra még jelenősen befolyásolhatja.

A szlovák gyakorlat

A D.A.S. JogSzerviz szakértője a szlovákiai példát ismertetve hangsúlyozta, ott szintén a megtett úttal arányos díjat kell fizetni; a rendszer lelke a járműbe épített eszköz, amit a kijelölt benzinkutakon lehet feltölteni, ám a rendszer legnagyobb hibája éppen a feltöltő helyek relatív kis száma. Ezért gyakran előfordul, hogy egy-két kilométerrel a feltöltő hely előtt merül le a pénz az eszközről, az ilyen kutak előtt pedig rendszeresen figyelnek rendőrök, és számos esetben bírságolnak.

A szlovák útdíjak egyébként a legmagasabbak közé tartoznak Európában, például egy négytengelyes, 12 tonnás, EURO III-as teherautó kilóméretenként 0,199 Euró díjat köteles fizetni. A bírságok Szlovákiában nagyon magasak, 1.300 eurót szabhat ki a rendőr, ha valaki díjfizetés nélkül használta az adott útvonalat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy viszonylag kevés helyen lehet feltölteni az útdíjat, elég sötét képet kapunk a szlovák rendszerről. Szakértők szerint egyébként a szlovákok szigorúságának részben az az oka, hogy a rendszer kiépítése jóval drágább lett a tervezettnél.

Azt természetesen még nem lehet tudni, hogy a magyar útdíj-fizető rendszer milyen lesz, remélhetőleg a kialakítás során figyelni fognak majd a jól működő európai példákra - emelte ki dr. Vizi András.

Előzetes számítások

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előzetes számítások és a nemzetközi tapasztalatok alapján úgy prognosztizálja, hogy a beruházás néhány éven belül megtérül. A becsülhető maximális díjbevétel az első évtizedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket, a többletforrásokat pedig a teljes közlekedési szektorba kell visszaforgatni, elsősorban a díjas útszakaszokon, majd a közúthálózat egyéb részein hasznosulhatnak.

A célszerű felhasználási sorrend szerint a bevétel a meglévő infrastruktúrák fenntartása után a PPP konstrukcióban megépített és üzemeltetett autópálya-szakaszok rendelkezésre állási díjaira, ezt követően pedig az új fejlesztésekre (például: uniós projektek hazai önrésze) fordítható.