Egyes bűncselekmények sértettjeinek a nagykorúvá válásuktól még öt évig lehetőségük lesz feljelentés megtételére, garanciákat építenek be a fiatalkorú terhelt és a kiskorú tanúk meghallgatásának lebonyolításába, plusz szabályokat vezetnek be a gyermekek idézésénél - többek közt ezek a változtatások szerepelnek az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseiben.

Változnak a fiatalkorúak sérelmére elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos elévülési szabályok. Egyrészt az uniós jogharmonizációs szempontok és a nemzetközi egyezmények is indokolták azt a változtatást, amely szerint bizonyos bűncselekmények vonatkozásában az elévülési időt az általánostól eltérően kell meghatározni.

Másrészt erre azért van szükség, mert a fiatalkorúak ellen elkövetett bűncselekmény esetében sokszor éveknek kell eltelnie még a nagykorúvá válást követően is, hogy a sértett beszélni merjen a történtekről.

Aki tehát a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvény, kihirdetését követő harmincadik napon történt hatálybalépése után tizennyolc éven alulival szemben erős felindulásból elkövetett emberölést, személyi szabadság megsértését, emberrablás, emberkereskedelem bűncselekményét, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértést követ el, számolhat a meghosszabbodott elévülési idővel, amely addig él, amíg a sértett betölti, vagy betöltötte volna huszonharmadik életévét.

A sértettnek így a tizennyolcadik életévének betöltése után lehetősége lesz feljelentés megtételére, vagy magánindítvány benyújtására, amennyiben azt korábban az arra jogosult nem tette meg. A törvény továbbá az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás elkövetőit súlyosabban bünteti, amennyiben e cselekményeket hatalmi, vagy befolyási viszonnyal való visszaéléssel követik el.

Új tényállási elem az öngyilkosságoknál

Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel emberölés miatt büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött, vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Súlyosabban lesz büntetendő az öngyilkosságban közreműködés keretében az tizennyolcadik életévét betöltött személy is, aki ennél fiatalabbnak öngyilkosság elkövetéséhez segítséget nyújt.

A változtatások többsége már a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyvbe is bekerülnek, így egy hónap múlva már alkalmazni kell és lehet ezeket a gyermekek fokozott büntetőjogi védelme érdekében. Természetesen a jövő nyáron életbe lépő, már a parlamenti vitán lévő új büntetőjogi kódex is átemeli majd e gyermekeket védő rendelkezéseket.

Garanciák a gyermekek meghallgatásoknál

Garanciák épülnek be a fiatalkorú terhelt és kiskorú tanú meghallgatásával kapcsolatban, és a törvény generálisan leszögezi, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú és a fiatalkorú terhelt kihallgatásánál figyelemmel kell lenni értelmi szintjükre és a hatóság eljáró tagjának e körülményre tekintettel kell a vallomás előtti figyelmeztetéseket ismertetni.

A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban megszületett egyezményben az aláírók azt vállalták, hogy a gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, és hogy a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe veszik. Azt is vállalták, hogy lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák.

Idézés és tájékoztatási kötelezettség

A gyermekek idézésére vonatkozó szabályok esetében plusz garanciákat vezet be a törvényjavaslat. A kiskorú az új szabályok alapján mind a polgári, mind a büntetőeljárás során már az idézése mellé egy speciális, gyermekeknek szóló tájékoztatást kap. Emellett a bíróknak fokozott tájékoztatási kötelezettsége áll fent a gyermekkorú perbeli meghallgatásával kapcsolatban. Kötelező lesz közérthetően, a gyermek számára is felfogható nyelven fogalmazni. Ez szintén mind a polgári, mind a büntetőeljárásról szóló törvényt érinti.

Pénzbüntetés

Az új jogszabályok szerint fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egy napi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni. Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést kiszabni változatlanul csak abban az esetben lehet, ha önálló keresettel, önálló jövedelemmel, vagy megfelelő vagyonnal rendelkezik.

Gyermekek jogai a polgári perekben

A polgári perekben a gyermekek jogainak és érdekeinek fokozottabb érvényesítése érdekében módosulnak a zárt tárgyalás elrendelésének feltételei, valamint az illetékességi szabályok. Az új előírások alapján a bíróság a kiskorú védelmében is kizárhatja a nyilvánosságot a tárgyalás egy részéről vagy akár egészéről is.

Továbbá, egyes családjogi perekben, például az apaság és származás megállapítása iránti perek, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perek esetében egy speciális illetékességi szabályt vezet be a most elfogadott törvényjavaslat, amely szerint e perek a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatóak. A családjogi perek fontos mozzanata a gyermek érdekeltként történőmeghallgatása; a bírák gyakorlati tapasztalatai alapján több ponton további garanciális szabályokkal egészülnek ki az erre vonatkozó rendelkezések.