A napokban lépett életbe a tiltott, közösségellenes magatartások meghatározásával kapcsolatos fővárosi közgyűlési rendelet, amely alapján az ingatlantulajdonosok százötvenezer forintig terjedő büntetéseket fizethetnek olyan tevékenységekért, mint például utcatáblák eltakarása, vagy az építési törmelék el nem szállítása. Az új rendelet mellett változatlanul érvényes a parlagfűre vonatkozó korábbi szigorú szabályozás is.

Az új szabálysértési törvény miatt az önkormányzatok kötelesek voltak hatályon kívül helyezni a saját rendeleteikben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, a jogszabály ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a helyi képviselő-testületek tiltott, közösségellenes magatartásokat határozzanak meg rendeleteikben, és ezek megszegőit bírságolhassák.

A fővárosi közgyűlés 49/2012. rendelete a napokban hatályba lépett, és a tiltott, közösség ellenes magatartás elkövetőit ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. A fővárosi közgyűlési rendelet szerint tiltott, közösségellenes magatartást követ el, aki utcanév táblát, házszámtáblát, ismertetőtáblát beszennyez, eltakar, vagy bármely más módon a tájékoztató jellegét megszünteti, jogtalanul kihelyez.

Járda, gyommentesítés, építési törmelék

Hasonlóan közösség ellenes magatartást valósít meg, aki nem gondoskodik az ingatlana előtti járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített, vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, az elhagyott hulladék és a hó eltakarításáról - kivéve a kerékpárútként, vagy gyalogútként kijelölt felületeket.

Közösség ellenes magatartás az is, ha valaki a beépítetlen telekingatlant nem tartja tisztán, nem gyomtalanítja, az ingatlanon elhagyott hulladék elszállításáról, a telekről a járda, kerékpárút és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről nem gondoskodik, vagy az építési, vagy bontási területet nem tartja tisztán. Szintén ilyen, maga után büntetést vonó cselekedet, ha valaki az építési anyagot, vagy a törmeléket legkésőbb a kirakástól számított nyolc órán belül nem szállítja, vagy szállíttatja el.

Plakát, szelektív hulladék

Aki hirdetményt, plakátot, falragaszt nem kijelölt helyen helyez el, vagy a kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, egyéb reklámfelületet nem tart tisztán szintén tiltott, közösségellenes magatartást követ el, miként az is, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos jogszabályokban foglalt nyilvántartási feladatokhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségét határidőre nem teljesíti, illetve valótlan adatot közöl.

Az is büntethető, aki a szelektív hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőponton, hulladékgyűjtő szigeten ott el nem helyezhető hulladékot, vagy az edénybe, tartályba éppenséggel nem megfelelő hulladékot helyez el, sőt mi több, abban az esetben is felelősségre vonhatják, ha a hulladékgyűjtő edényből, tartályból a hulladék kezelőjének hozzájárulása nélkül kiveszi a hulladékot.

A parlagfű-mentesítés szabályai

A D.A.S. Jogszerviz szakértője szerint a törvény a mindenkori földhasználó kötelezettségeként írja elő a parlagfű-mentesítést egy adott ingatlanon. A földhasználónak minden év június 30. napjáig kell az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, azt lekaszálni, és ezt követően ezt az állapotot folyamatosan fenntartani.

A parlagfű-szezon október végén zárul, így a földtulajdonosnak, földhasználónak június hónap végéig kell arról gondoskodniuk, hogy a parlagfű virágzását megakadályozzák. Ezek alapján tehát nem elegendő az, hogy június 30. napjáig valaki lekaszálta a szennyezett földterületet, hanem ezt a tiszta, parlagfű-mentes állapotot mindvégig meg kell őrizni. Ennek különösen nagy jelentősége van a csapadékos időszakban - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.

A kényszerkaszálás elrendelése és költségei

Külterületen az ingatlanügyi hatóság, míg belterületen az illetékes jegyző hivatott az ellenőrzésre. Abban az esetben, ha a parlagfű szezon időszakában a földterület parlagfűvel szennyezett, a tulajdonos, a földhasználó nemcsak a kiszabott növényvédelmi bírság összegének, hanem a kényszerkaszálás költségeinek megfizetésére is kötelezhető.

A bírság mértéke attól függ, hogy a parlagfű bel-, vagy külterületen helyezkedett el, illetve, hogy mekkora földterületet szennyezett. Így lehetséges az, hogy súlyos, akár a bírsággal együtt milliós nagyságrendű összeg is sújthatja a kötelezettségét megszegő személyeket. Mind a bírság, mind pedig a kényszerkaszálás költsége az adóhatóság útján, adók módjára behajtható.

A parlagfűvel veszélyeztetett területeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet megfigyelő rendszerben azonosítja, és azokról veszélyeztetettségi térképet készít. Ezek a térképek légi felvételek útján kerülnek felvételre, melyeket az ingatlanhatóság tart nyilván. A parlagfű-mentesítés nem csupán a termőföld tulajdonosokat, hanem a telkek, vagy kertes házak tulajdonosait is terheli - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.