Ki a felelős a hibás termékért?

Ki és mennyiben viseli a felelősséget az eladott hibás termékéért, hogyan és meddig lehet érvényt szerezni a reklamációnak, miként lehet bejelenteni a hibát? A D.A.S. JogSzerviz szakértője három részes írásunk első részében többek közt elmondta: a jogi háttér megfelelő ismeretével könnyen eredményt lehetne elérni, ezért jó tudni, mely rendelkezéseken alapul az eladó felelőssége.

Alapszabály, hogy minden visszterhesen szerzett áru után felelősséggel tartozik az eladója, ha az a teljesítéskor hibás volt (hibás teljesítés). A visszterhesség rendszerint pénzzel történő adásvétel, de elvileg lehet akár csere is - húzta alá dr. Vizi András.

Olyan áru számít hibásnak, amelyik a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek, azaz az eladó nem szerződésszerűen teljesít. Az eladó akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Hibás teljesítésnek minősül ezért minden olyan szolgáltatás, amely e cél megvalósítására alkalmatlan.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: minden dolog vásárlásakor, (akár egy buszjegy vagy egy drága öltöny esetében is) szerződés jön létre az eladó és a vevő között, még ha írásba nem is foglalták. Ilyen, akár írásban, akár szóban kötött szerződésben nem kell szükségképpen meghatározni, hogy a dolog, vagy szolgáltatás milyen minőségű, vagy milyen célra kell használni, a jog vélelmezi, hogy ellenkező kikötés hiányában a termék kiváló minőségű, és az általános használati célra tökéletesen alkalmas.

Mentesülés a felelősség alól

Ugyanakkor amennyiben a termék hibáira az eladó felhívta a figyelmet, akkor mentesül a felelősség alól. A hatályos szabály szerint, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól. Ha tehát írásos szerződésben a hibákat felsorolták, vagy (nagyon megbízható) tanúkkal lehet igazolni, hogy a szóbeli szerződés megkötésekor ez megtörtént, a hibákért nem lehet senkit felelősségre vonni.

Sokan nem tudják, de a szavatossági felelősséget a szerződéskötéskor ki is lehet zárni, ha ilyen kikötést a vevő elfogad, a továbbiakban az eladó már nem vonható felelősségre a hibákért. Gyakori, hogy a szerződés megfogalmazása szerint a vételre "megtekintett állapotban" került sor. Önmagában ez a kitétel nem zárja ki az eladó felelősségét, mert abból nem következik, hogy a vevő előtt a hiba a szerződés megkötésekor ismert volt.

Mennyiségi, illetve minőségi hiba

Dr. Vizi András szerint hibáról akkor beszélhetünk, ha a szolgáltatás mennyiségileg vagy minőségileg hibás azaz, ha az eladó kevesebb, vagy rosszabb minőségű dolgot szolgáltat a szerződésben vagy jogszabályban meghatározottnál vagy attól, amit egy vevő egy ilyen terméknél elvárhat. Mennyiségi hiba esetén azonban a hibás teljesítés szabályai kizárólag nem osztható dolgok esetén alkalmazhatóak.

Hibás teljesítésről van szó abban az esetben is, ha az eladó elmulasztja a vevőt tájékoztatni a szolgáltatás használatához szükséges információkról, például ha a szükséges használati utasítást nem adja át, vagy az hiányos. Alapesetben azt a tényt, hogy a hiba a szerződéskötéskor fennállt, mindig a vevőnek kell bizonyítania, ami gyakran tetemes anyagi költség. A fogyasztóvédelmi jog azonban bevezette a fogyasztó fogalmát, az ilyen nem gazdasági tevékenységet végző személyekre kedvezőbb szabályok vonatkoznak.

A fogyasztói szerződések

Fogyasztói szerződések esetén például a teljesítést követő hat hónapos időtartamon belül bekövetkezett hibánál vélelmezni kell, hogy a hiba a teljesítéskor is fennállt, az eladó hibásan teljesített. Fogyasztóknál az eladónak kell azt bizonyítania, hogy a hibát a vevő okozta.

A dolog átadásakor nem kell a konkrét hibajelenségnek jelen lennie, de a hibát okozó rendellenességnek fenn kell állnia, azaz például a cipőt nem kell szakadtan megvásárolni, de a későbbi szakadást okozó anyaghibának jelen kell lennie a cipő átadásakor. Ha a felek között jogvita keletkezik, az eladó végig bizonyíthatja, hogy a vevő okozta a hibát, mondjuk a nem rendeltetésszerű használattal - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

(A hibás termékekről szóló elemzésünket hamarosan folytatjuk a második résszel - a szerk.)