Három év börtön is adható az állatkínzóknak

2012.10.24. 13:01

Az állatkínzás minősített esetében, amikor az állat különös szenvedését idézi elő valaki, számolhat azzal a lehetőséggel, hogy akár három év letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat rá a bíróság - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Nyilas Anita szerint természetesen nem minden jellegű testi, vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak. A nevelés céljából alkalmazott, komoly fájdalmat, szenvedést az állatnak nem okozó fizikai ráhatás indokolt és szükséges is lehet.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott, hogy két törvényünk is szabályozza az állatkínzást. A büntető törvénykönyvünk és az állatvédelmi törvény. Az állatvédelmi törvény meghatározza az állatkínzás fogalmát, eszerint állatkínzás, az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása.

Az állatkínzás közrend elleni bűncselekménynek minősül, tekintve, hogy ezen magatartások káros hatása az egész társadalmat érinti, az ez elleni védekezés társadalmi együttműködést igényel - mondta dr. Nyilas Anita.

A különös szenvedés okozása

A büntető törvénykönyv védelmezi a gerinces állatokat, a háziasított emlősállatokat valamint a veszélyes állatokat is. Aki, a fent említett állatokat bántalmazza, egészségkárosodását, pusztulását idézi elő, azt elűzi, elhagyja, avagy esetleg kiteszi, az két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Aki pedig az előbb meghatározott magatartásokat oly módon követi el, hogy azzal az állat különös szenvedését idézi elő, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A különös szenvedést okozó állatkínzás fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak az átlagosnál lényegesen nagyobb szenvedést okozó cselekmények vonhatók. E körbe sorolható, ha a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó, illetőleg ha az elkövetéskor az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű.

A bűncselekmény megvalósulásához eredmény bekövetkezése nem szükséges, elegendő a bántalmazásnak vagy mulasztásnak a maradandó egészségkárosodás, illetve a pusztulás előidézésre való alkalmassága. Továbbá vizsgálandó körülmény az is, hogy a bántalmazás indokoltan vagy indokolatlanul történt. Bűncselekménynek ugyanis csak az indokolatlan bántalmazás tekintendő - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Betegség, sérülés esetén

A bántalmazás tehát, már az állat testére irányuló erőszakos ráhatás esetében megvalósul, amelynek nem feltétele sérülés okozása. Tiltott cselekmény továbbá az állat kínzása, emberre vagy állatra uszítása, állatviadalra idomítása, kényszertakarmányozásra fogása, kíméletét nem biztosító módon történő mozgatása, szállítása, elhelyezése, a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszerítése, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatása.

Amennyiben a fenti magatartásoknak megfelelő bánásmódot észlel valaki, haladéktalanul forduljon az állatvédő szervezetekhez, illetve tegyen feljelentést az illetékes rendőrségnél személyesen, vagy akár a honlapjukon is, ahol természetesen ezt névtelenül is megtehetik.

Sajnos adódhatnak olyan helyzetek, hogy az állat életének kioltása a további szenvedésének megelőzése céljából szükségesnek mutatkozik. Az állat élete, az állatvédelmi törvény rendelkezéseinek figyelembevételével elfogadható ok vagy körülmény esetén tehát kioltható.

Az állatvédelmi törvény és a bírói gyakorlat szerint ilyen elfogadható ok lehet az állat gyógyíthatatlan betegsége, vagy sérülése. Azonban ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal történjen és a legkevesebb szenvedéssel járjon. Az életkioltás módját is meghatározza az állatvédelmi törvény, és arra kizárólag az állategészségügyi szakhatóságot jogosítja fel. Így az állat tulajdonosa még a törvényben meghatározott szükséghelyzetben sem végezhet saját kezűleg az állattal - figyelmeztetett dr. Nyilas Anita.

Kóbor állatok esetén

Sajnos egyre nagyobb számban láthatóak eltévedt, kiszökött, vagy éppen kidobott állatok, akik sajnos a legtöbb esetben a gyepmesteri telepre kerülnek, ahol amennyiben meghatározott időn belül senki nem fogadja örökbe az állatokat, elpusztítják őket.

Fontos, hogy amennyiben kóbor állattal találkozunk, mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot valamely közeli állatmenhellyel, vagy állatvédő szervezettel, akik készségesen segítenek majd az állat sorsának további alakításában - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK