Az önvédelmi eszközök használatát illetően igen korlátozottak lehetőségeink, és azt, hogy mely eszközök viselése, illetve használata megengedett az utcán ért támadás során, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendelet határozza meg - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Nagyon fontos szabály, hogy a védelmi eszköz alkalmazása nem lehet az élet kioltására alkalmas, csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, és az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett a sérelem elkerülése érdekében.

Az egyre elterjedtebbek az utcai támadásokra a napokban történt brutális esemény hívta fel ismételten a figyelmet, a nyílt utcán támadták meg és rabolták ki hétfő este a világhírű artista-páros, a Rippel-fivérek édesanyját. Az artisták édesanyja éppen hazafelé tartott szokásos útvonalán, amikor lecsapott rá a kegyetlen támadó (az idős asszony időközben elhagyhatta az intenzív osztályt, ám még kórházi megfigyelés alatt tartják).

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a legfontosabb kérdések talán azok lehetnek, hogy az ilyen támadások ellen, hogyan védekezhetünk ellene, milyen módon és mértékben, és milyen megengedett eszközöket használhatunk vagyonunk, testi épségünk és életünk megóvására?

Dr. Nyilas Anita arra hívta fel a figyelmet, hogy az önvédelmi eszközök használatát illetően, lehetőségeink igen korlátozottak. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. kormányrendelet határozza meg, mely eszközök viselése, illetve használata megengedett az utcán ért támadás során.

Különösen veszélyes vagy tiltott eszközök

A felsorolás szerint a közbiztonságra különösen veszélyes, vagyis tilos eszközök a sokak által használt gázspray, azonban csak akkor, ha az 20 grammnál több töltőanyagot tartalmaz. A közbiztonságra különösen veszélyes, vagyis tilos eszköz az elektromos sokkoló, a nyolc centiméteres pengehosszat meghaladó kések, a boxer, a lőfegyverre hasonlító eszközök, sőt, még a csúzli is.

Vagyis, ha a táskánkban egy gázspray, vagy egy elektromos sokkoló lapul, az önmagában nem alkalmas arra, hogy bűncselekményt valósítsunk meg. Ám használatuk, amennyiben a fent említett rendeletben meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik, és súlyosabb sérülést idéz elő, büntetendő lehet.

Ismét a sok vitát kiváltott jogos védelemnél tartunk

Itt pedig már el is érkeztünk a jogos védelem kérdéséig, amely az elmúlt években sok változáson ment át, és komoly viták gyűrűztek körülötte, az [origo] is számtalan esetben foglalkozott a témával. Már az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Részletesen a büntető törvénykönyvünk szabályozza, mely cselekmények minősülnek jogos védelemnek, s melyek azok, amelyek már túllépik e jogintézményt.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, egy személyünket, illetve vagyonunkat ért támadás, avagy ezek ellen irányuló fenyegetés esetén a hatályos jogi szabályozás szerint milyen lehetőségeink vannak, mit tehetünk és mit nem, illetve az önvédelem során kifejtett cselekményünk, illetve az ehhez felhasznált eszközök használata, bűncselekménynek minősül-e. A törvény szerint nem büntethető, ha valaki saját maga, vagy mások személye elleni jogtalan támadás elhárítása érdekében megvédi magát, és ezzel a támadónak sérülést okoz. Még akkor sem, ha az elhárításhoz szükséges mértéket ijedtségből, vagy menthető felindulásból túllépi.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogos védelem egy olyan helyzetet teremt, amely esetben jogszerűen, azaz büntetlenül háríthatunk el egy támadást, olyan cselekménnyel, mely egyébként a törvény szerint büntetendő lenne. Ahhoz azonban, hogy ez a helyzet tényleg jogszerű legyen, meghatározott feltételek fennállása szükséges.

Az arányosság követelménye

Vagyis amennyiben adott egy támadás, vagy egy olyan közvetlen fenyegetés, amely saját, vagy mások személye, esetleg vagyona ellen irányul, azt cselekményünkkel elháríthatjuk, azonban figyelemmel kell lennünk az arányosság követelményére. Mit is jelent ez? - tette fel a kérdést dr. Nyilas Anita.

Jelesül annyit, hogy a védekezésnek arányban kell állnia a támadás súlyával, s ehhez a lehető legenyhébb védekezési lehetőséget kell választani. Vagyis nem követhetünk el a támadó ellen súlyosabb cselekményt, mint amire az ő támadása, avagy támadása szándéka kiterjedt. Ez a feltétel igen nehezen vizsgálható, általában bírói mérlegelés kérdése ennek eldöntése, vajon mire terjedhetett ki a támadó szándéka, illetve a támadás az áldozat szemszögéből miként volt értelmezhető.

Felmentést is adhat a jog

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint fontos megjegyezni, hogy a jogszabály a védekezés körében, az arányosság követelménye alól felmentést adhat.  A rendelkezés szerint, nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. Ezek a körülmények szintén bírói mérlegelés tárgyai.

A fenyegetés elleni jogsértés akkor jogszerű, ha a fenyegetés kellően konkrét és a támadás tényleges bekövetkezésétől valóban tartani lehet. Fontos a támadás egyoldalúsága, vagyis, hogy ne a felek által kölcsönösen előidézett verekedésről legyen szó, ugyanis erre az esetre nem terjed ki a törvényi védelem.

A törvény a támadás megelőzéséhez, illetve elhárításához védelmi eszköz használatát is engedélyezi, azonban a megengedett eszközöket nem nevezi meg. Használatának feltételeként a jogszabály a következő kritériumok együttes fennállását határozza meg. A védelmi eszköz alkalmazása nem lehet az élet kioltására alkalmas, csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, és az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett a sérelem elkerülése érdekében. Azt, hogy mely eszköz alkalmas az élet kioltására, szakértő fogja meghatározni.