A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításával növelné az Országgyűlés a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságát, és ugyanezen célból módosították a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt oly módon, hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e munkavállalói kör munkabérhez való jogát.

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása - többek között - az egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén.

E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit.

Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.

Előresorolják

A módosítás értelmében a felszámolási költségek között előresorolásra kerül és az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartozik egyrészt a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, az adóst az Mt. szerint kölcsönvevőként terhelő, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összege.

Másrészt idetartozik az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 százaléka, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjelleg ű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában.

A felszámoló köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni

A kölcsönzött és iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságának erősítése érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt azzal a céllal, hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e munkavállalói kör munkabérhez való jogát.

Ennek megfelelően a felszámoló, amennyiben egyrészt a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződés alapján valamennyi kölcsönzött munkavállaló után járó díjat.

Másrészt, ha az iskolaszövetkezetnek az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 százalékát, a felszámoló ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.

A felszámolási költségek módosulása

Ennek megfelelően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a felszámolási költségeket a következőképp határozza meg. Felszámolási költség az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat.

Ide értendő az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhel ő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért, egyéb bérjellegű juttatásokat és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegének a fedezete.

Végezetül pedig ide értendő az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 százaléka - mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában.

Ideértendő még, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is).