Megoldást kínál-e az új Ptk. a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelések átruházására?

Vágólapra másolva!
 Az új Polgári törvénykönyv kodifikációja során jelentős változások várhatóak a biztosítékok rendszerében. A keretbiztosítéki jelzálogjog a modern banki hitelezés egyik kedvelt biztosítéki formája, ám jelenlegi szabályozása hiányos. Orvosolja-e ezt új Polgári törvénykönyv?
Vágólapra másolva!

A változó nagyságú hitelkeretek biztosítására a hitelezési gyakorlatban a keretbiztosítéki jelzálogjog az elterjedt dologi biztosíték. Ez abban tér el a közönséges jelzálogjogtól, hogy nem csupán egy meghatározott (és meghatározott összegű) követelést biztosíthat, hanem egy meghatározott keretösszeg erejéig az összes olyan követelést, amely adott felek között fennálló egy vagy több meghatározott jogviszonyból vagy jogcímből származik.

A keretbiztosítéki jelzálogjog tehát egy kifejezetten rugalmas biztosítéki eszköz, azonban pont ez a rugalmasság komoly kockázatokkal is járhat bizonyos banki ügyleteknél - hangsúlyozta Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője, aki utalt rá: az új Polgári törvénykönyv kodifikációja során jelentős változások várhatóak a biztosítékok rendszerében.

A jelenlegi bírói gyakorlat megoldása

A jelenlegi bírói gyakorlatban a mai napig él az szabály, miszerint a keretbiztosítéki jelzálogjog nem egy meghatározott követeléshez, hanem ahhoz a jogviszonyhoz - jellemzően hiteljogviszonyhoz - kapcsolódik, amelyből a különböző követelések eredhetnek (szemben a járulékos zálogjoggal, amely a biztosított követeléshez kapcsolódik, és ezért a követelés átruházásával a zálogjog a törvény erejénél fogva átszáll az új jogosultra).

Ennek következménye, hogy a zálogjog járulékosságának általános elve a keretbiztosítéki jelzálogjog esetében nem a követelés, hanem a jogviszony kapcsán érvényesül. Így a keretbiztosítéki jelzálogjog az egyedi követelésekkel nem, csak az egész biztosított jogviszonnyal együtt ruházható át.

A bírói gyakorlat szerint ugyanis, ha csak a biztosított jogviszonyból eredő követelés átruházására kerül sor - a jogviszony átszállása nélkül - a keretbiztosítéki jelzálogjog nem száll át a követeléssel együtt, hanem megmarad az át nem ruházott jogviszonyból fakadó többi, valamint a később keletkező követelések biztosítására.

Mindez egyrészt sérti a keretből kikerülő követeléseket megszerző új jogosult érdekeit, másrészt hátrányosan befolyásolja az így biztosított követelések piacképességét, mondta Szalóki, hiszen a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés megszerzését követően a követelés elveszíti a biztosítékát, és az új jogosult biztosítatlan követelést szerez meg.

Megoldást hozhat az új Ptk.?

Az új Polgári törvénykönyv bár külön nem kívánja szabályozni a keretbiztosítéki (jel)zálogjogot, mégis úgy tűnik, megoldást kínálhat a fenti problémára. Az új kódex szerint a zálogjoggal biztosított követelés, többek között, az alapul fekvő jogviszony(ok)ra utalással is meghatározható, és a meghatározás kiterjedhet olyan követelésre is, amely még nem jött létre.

Ezzel egy olyan zálogjog létrehozását teszi lehetővé, amely bár felső keretösszeget nem kell, hogy tartalmazzon, ám a keretbiztosítéki jelzálogjoghoz hasonlóan alkalmas lesz az összes olyan követelés biztosítására, amely adott felek között fennálló egy vagy több meghatározott jogviszonyból vagy jogcímből származik, tette hozzá Szalóki.

A zálogjog átszállása kapcsán az új Polgári törvénykönyv jelenleg elérhető szövege a követelés átruházásával a zálogjogot a törvény erejénél fogva rendeli átszállni az új jogosultra, úgy, hogy a biztosított követelés részleges átruházása esetén - azaz, amikor csak a biztosított jogviszonyból eredő követelés átruházására kerül sor a jogviszony átszállása nélkül - régi és az új zálogjogosultat azonos ranghelyen, a követeléseik arányában illeti meg a zálogjog - emelte ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.