Az [origo] értesülései szerint a hazai cégbíróságokon mindennap "fogják a fejüket" a szakemberek, mert szinte a teljes magyar médiában pontatlanul jelennek meg híradások arról, hogy február elsejéig a hazai cégeknek pontosan milyen jogszabályi kötelezettségeknek, és milyen módon kell eleget tenniük. A híradások ugyanis többnyire változás-bejegyzési kérelmekről beszélnek, holott valójában kötelező adat-bejelentésről és dokumentum benyújtásról van szó (a február elsejei határidő viszont pontos). Az [origo] úgy értesült a Fővárosi Cégbíróságon, hogy e cikk írása idején a vállalkozások csupán 26 százaléka tett eleget az adat-bejelentési és dokumentum-benyújtási kötelezettségének, igaz, az utóbbi napokban már megugrott a kérelmek száma, olyannyira, hogy információink szerint az informatikai rendszert felügyelő Microsec új szervert állított "hadrendbe". Megkerestünk több, meghatározó hazai ügyvédi irodát, és mindenütt azt a választ kaptuk, gyakorlatilag minden ügyfelük határidőre eleget tett, vagy eleget tesz kötelezettségének.

Az [origo] az elmúlt időszakban többször is foglalkozott azzal, hogy 2013. február 1-ig valamennyi cég köteles meghatározott, a jogszabály által előírt adatok bejelentésére, dokumentumok becsatolására. Ennek ellenére a hazai médiában az elmúlt napokban számos híradásban is, változás-bejegyzési kérelemről, illetve akár kilencszázezer forintos bírságról is beszélnek, ám ez így nem pontos.

Megkeresésünkre a Fővárosi Cégbíróság csoportvezető bírája hangsúlyozta: két különböző dologról beszélünk, a jogszabály február elsejéig adat-bejelentési, és a dokumentum-benyújtási kötelezettséget ír elő a hazai cégek számára, és a két eljárás nem ugyanaz, az előbbi például illetékköteles, az utóbbi nem - mondta el az [origo]-nak a Fővárosi Cégbíróság csoportvezető bírája.

Dr. Lahucsky Hajnalka szerint további nagyon fontos különbség, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (Ctv.) a változás-bejegyzési eljárással kapcsolatos mulasztásra vannak rendelkezések, míg az adat-bejelentéssel kapcsolatos mulasztásra nincs, vagyis, a hazai médiában megjelent 50-900 ezer forintos bírságok nem alkalmazhatóak az adat-bejelentési eljárás mulasztóira. Azaz, alaptalanok azok a híradások, hogy az adat-bejelentés elmulasztóira országosan több milliárdos bírságot szabnak ki a hatóságok.

Ám a cégbíróságok nem eszköztelenek, hiszen azok ellen, akik február elsejéig nem tesznek adat-bejelentési kötelezettségüknek, a törvényességi felügyeleti hatáskörüknél fogva eljárhatnak, és adott esetben, ebben a felügyeleti hatáskörben, az adott vállalkozást meg is szüntethetik.

Dr. Lahucsky Hajnalka hangsúlyozta: a törvényi kötelezettségnek mindenképp eleget kell tenni, ezért az adat-bejelentési kérelmek benyújtása nem kerülhető meg. Ezekben a napokban egyébként már határozottan érződik a cégek fokozott aktivitása, jelentősen megszaporodott a kérelmek száma, és a cégbíróság teljes kapacitással működik, ám az adatok alapján jelenleg annyi mondható: 26 százalékuk, körülbelül minden negyedik cég tett csupán eleget az előírásoknak.

A bírságolással kapcsolatban a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem egyértelmű, hogy a cégbíróságok minden esetben bírsággal sújthatják-e a 2013. február 1-i határidőt elmulasztó gazdasági társaságokat. Dr. Kiss Dávid szerint ugyanis a cégeljárásról szóló törvény alapján csupán abban az esetben lehet bírságot kiszabni, amennyiben a gazdasági társaság a létesítő okiratának aláírását követően nem nyújtja be az előírt határidőben bejegyzési kérelmét a cégbírósághoz. A kötelező adat- és iratbenyújtásról rendelkező szabályok azonban nem utalnak ezen bírságolásra vonatkozó szabályra - húzta alá.

Microsec: új szerver

A cégbíróságok informatikai rendszerét felügyelő Microsec szakértője megkeresésünkre közölte: a szokásos terhelés 5-10-szeresét kapják, így az e-akták fogadására új szervert állítottak hadrendbe annak érdekében, hogy az ügyvédek továbbra is gyorsan, az elküldés után pár perccel megkapják az elektronikus tértivevényt a cégbírósági rendszertől.

A nagy irodák ügyfelei "rendesebbek"

Az [origo] több, meghatározó ügyvédi iroda tapasztalatát is kikérte az ügyben, és összességében az állapítható meg, a nagy ügyvédi irodák ügyfelei "rendesebbek" az átlag cégeknél, és eleget tesznek az adat-bejelentési kötelezettségnek. A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője közölte: akadnak még folyamatban lévő eljárások, ám várakozásaik szerint a módosítási kérelmeket határidőben be fogják tudni küldeni.

Dr. Jádi Németh Andrea tapasztalatai szerint a társaságok nagyon komolyan vették a kötelező törvényi határidőt, sőt, nem csupán korábbi megbízóik, de számtalan új társaság is jelentkezett, hogy segítsenek nekik időben benyújtani a szükséges adatokat, nyilatkozatokat. Nagyon érdekes, hogy miközben hasonló esetekben a megbízók gyakorta érdeklődnek arról, hogy a késedelmüknek, mulasztásuknak mi lesz a várható következménye, ilyen kérdést most egyáltalán nem kaptak, így az érintetteket nem is a szankciótól való félelem, hanem a jogkövetési szándék motiválja.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda részéről közölték megkeresésünkre: az utolsó két hétben nagyon sok cég kap észbe és folyamatosan jelentkeznek kérve az ügyvédi segítséget, ám az iroda ügyfeleinek túlnyomó része határidőre eleget fog tudni tenni az előírásoknak.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyfeleinek hatvan százaléka már teljesítette a törvényi előírást, és a határidő leteltéig mintegy kilencven-kilencvenöt százalékuk tesz eleget e feladatának, és a többiek is legfeljebb pár napot csúsznak - mondta el dr. Hetényi Kinga, aki utalt rá, ügyfeleik nagy része külföldi tulajdonú társaság és az a tapasztalatuk, hogy ők nagyon komolyan veszik ezeket a határidőket.

A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda társasági jogi csoportjának vezetője elmondta: tapasztalataik szerint a bejelentések folyamata már hetek óta intenzíven zajlik. Dr. Kircsi Anikó szerint a kezdeti bizonytalanságok tisztázódni látszanak, amiben a Budapesti Ügyvédi Kamara és a cégbíróságok közötti kommunikáció is segít.

Az is a tapasztalatok sorába tartozik még, hogy az ügyfelek többsége már megfelelően tájékozódott a kötelező adatbejelentések tárgyában. A vonatkozó törvényi előírások ugyanis 2012. március 1-től hatályban vannak, így ezen időponttól az egyéb társasági jogi változások bejelentésével egyidejűleg az adott cégek ezeket az adatokat is folyamatosan bejelentették az illetékes cégbíróságoknál. Ezért a mostani, kötelező adatbejelentés miatti véghatáridő csak azokat a cégeket érinti, amelyeknél nem volt 2012. március 1. óta egyéb társasági jogi változás - mondta dr. Kircsi Anikó.

Növekedés van, komolyabb fennakadás nincs

A Baker & McKenzie szakértői a következőket közölték megkeresésünkre: ügyfeleik jelentős részénél (mintegy 70-80 százalék) az adatbejelentési-és dokumentum benyújtási kötelezettség teljesítése az elmúlt 2012-es év során, a 2013-as év elején a cégbírósághoz (egyéb cégadatok változása miatt) benyújtott változásbejegyzési kérelmek keretében már megtörtént. Az ügyfelek további 20-30 százalékánál az adatbejelentési-és dokumentum benyújtási kötelezettség teljesítése jelenleg is folyamatban van - mondta dr. Fehérváry Ákos. Ennek megfelelően a benyújtandó változásbejegyzési kérelmek száma tekintetében - egy átlagos időszakhoz képest - mintegy 15-20 százalékos növekedést tapasztalnak, ügyfeleik esetében kizárólag a cégadatok hatályosítása miatt a cégbírósághoz benyújtandó kérelmek száma nem jelentős.

Dr. Hegedüs Balázs pedig arra mutatott rá, hogy tapasztalataik szerint a benyújtott változásbejegyzési kérelmeket a cégbíróság - ügytípustól függően - az általános 15 munkanapos határidőn belül általában 5-7 munkanap alatt bírálja el. Az adatbejelentési-és dokumentum benyújtási kötelezettség teljesítésére irányadó 2013. február 1-i határidő közeledésével azonban az ügyintézési határidő kitolódását tapasztalják (mintegy 8-12 munkanap), de az ügyintézéssel kapcsolatos komoly fennakadásról eddig nem tudnak.