Online kereskedelem: mikor is jön létre a szerződés a webáruházzal?

2013.01.25. 19:14

Sokan gondolják úgy, a webáruház honlapján kiválasztott árura leadott megrendelés elküldésével a vevő elfogadja a honlapon található ajánlatot és ez által létre jön a szerződés.  Ám valójában ekkor még egy fontos mozzanat hátravan ahhoz, hogy a szerződés érvényesen megkötöttnek legyen tekinthető - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Kovács Loránd elöljáróban kifejtette: míg az ország kiskereskedelmi ágazata továbbra is recesszióban van, addig az online kereskedelem évről évre egyre nagyobb forgalmat bonyolít. Az elmúlt évben az online kereskedelem forgalma a 177 milliárd forintot is elérte, amely a 2011-es gazdasági év eredményéhez képest 14 százalékos bővülést jelent.

A folyamatosan növekvő forgalom mellett a vásárlók online kereskedelembe vetett bizalma azonban nemzetközi összehasonlításban továbbra is meglehetősen alacsony. Piackutatók jelentéséből kiderül, hogy az interneten vásárolt áruk közel felét a vásárlók személyesen veszik át a webáruház telephelyén vagy kijelölt átvételi ponton, és a fizetések 70 százaléka pedig készpénzben történik.

A már szinte hazai sajátosságnak tekinthető jelenségnek több oka is van. Egyrészről a vásárlók még mindig személyesen kívánnak meggyőződni az áru minőségéről, tulajdonságairól mielőtt kifizetnék azt, továbbá, a kifizetés lebonyolításának elektronikus úton való intézésétől online vásárlás esetén továbbra is idegenkednek a magyar vásárlók.

A bizalmatlanság oka azonban részben abból fakad, hogy az internetes vásárlás "virtualitása" miatt a vásárlók kiszolgáltatottnak érzik magukat, és nem ismerik az irányadó jogi rendelkezések által nyújtott védőháló adta lehetőségeket - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Nem végezhető az anonimitás leple alatt

Fontos tudni, hogy az általános vélekedéssel ellentétben az online kereskedők nem végezhetik tevékenységüket az anonimitás leple alatt, mivel az irányadó hazai és európai uniós jogforrások komoly adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő a szolgáltatást nyújtók részére. Így webáruházban való vásárlás esetén az adott honlapot üzemeltető cég nevét, székhelyét, elérhetőségét, cégjegyzékszámát, a bejegyző cégbíróság megnevezését stb. a vásárlók részére könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

Amennyiben a webáruház honlapján ezen adatok nem szerepelnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az eladó nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, így a vásárlás kockázatát ez alapján máris felmérhetjük, és adott esetben másik eladót kereshetünk - figyelmeztetett dr. Kovács Loránd.

Mikor is jön létre az adásvételi szerződés?

Amennyiben azonban az eladó adatait a webáruház honlapján tudatosan keresik a vásárolni szándékozók, és valamennyi adatra rá is bukkannak így pontosan tudhatják, hogy kitől vásárolnak. A következő tisztázandó kérdés, hogy mikor jön létre a felek közötti adásvételi szerződés, illetve a vásárlónak milyen mozgástere van ezen jogviszonyon belül.

Sokan gondolják úgy, hogy a webáruház honlapján kiválasztott árura leadott megrendelés elküldésével a vevő elfogadja a honlapon található ajánlatot és ez által létre jön a szerződés.  Valójában azonban ekkor még egy fontos mozzanat hátravan ahhoz, hogy a szerződés érvényesen megkötöttnek legyen tekinthető. Az eladónak a megrendelésről ugyanis haladéktalanul, de legkésőbb negyvennyolc órán belül elektronikus úton (e-mailben) visszaigazolást kell küldenie - hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Amennyiben az eladó a visszaigazolási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a vevő szabadul az ajánlati kötöttségtől, és a szerződéses kötelezettségétől, vagyis amennyiben még nem fizette ki a megrendelt áru ellenértékét, úgy e fizetési kötelezettségének már nem kell, hogy eleget tegyen. A szerződés létrejötte továbbá attól is függ, hogy a megrendelés leadását megelőzően az eladó megfelelően hatékony és hozzáférhető eszközökkel biztosította-e, hogy a vevő a megrendelése során hibásan megadott adatokat felismerhesse, és azokat javíthassa.

Előfordulhat ugyanis, hogy a vevő a szállítási címet vagy a megrendelt áru darabszámát, típusát stb. rosszul adta meg. Amennyiben erről a vevő a megrendelés leadását megelőzően nem tudott meggyőződni és így a hibát nem tudta javítani, úgy a megrendelés nem minősül szerződéses nyilatkozatnak, így a szerződés nem is jön létre, a vevő tehát szabadul a fizetési kötelezettsége alól.

Az elállási jog

Végezetül pedig a vevőt elállási jog illeti meg az áru kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül, amit ráadásul indokolási kötelezettség nélkül gyakorolhat. Amennyiben a vevő eláll a szerződéstől, úgy az áru visszaküldésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik ugyan, az eladó azonban az áru vételárát haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül köteles a vevő számára visszafizetni.

Látható tehát, hogy a fenti rendelkezések valamennyire ellensúlyozzák a vevők előrefizetése esetén előálló kockázatot, és segítenek az online vásárlással kapcsolatban kialakult negatív előítéletek megszüntetésében - húzta alá dr. Kovács Loránd.

KAPCSOLÓDÓ CIKK