A Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője szerint Magyarországon a brüsszelihez képest viszonylag kevés engedékenységi kérelemről szerezhet tudomást a közvélemény. Ennek okai sokrétűek lehetnek, akadhatnak köztük igen racionálisak, praktikusak, de még olyanok is, melyek a magyar történelemhez nyúlnak vissza - mutatott rá a kétrészes elemzés most olvasható második részében dr. Vörös Péter, aki szerint ugyanakkor összességében mégis az jelenthető ki, a cégeknek mindig érdemes megfontolniuk, hogy lehetséges-e engedékenységi kérelemmel csökkenteni a kockázatot, és ily módon több tíz-, vagy akár százmillió forintos bírságot is megspórolni.

Miként az elemzés első részében szó volt róla, az engedékenységi politika azt jelenti, hogy egy kartellező a bírság "megúszása" vagy csökkentése érdekében feladja a kartellt a hatóságnak.

Ám Magyarországon a bizottsági gyakorlathoz képest viszonylag kevés az engedékenységi kérelem - emelte ki a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője. Ennek okai sokrétűek lehetnek a tapasztalatok szerint, például a"feljelentéssel" szembeni, történelmi ellenérzések, a hatósággal való együttműködés "megbélyegezheti" némely iparágban ellehetetlenítheti a cégvezetőket, illetve a jogsértésekkel szembeni, a nyugat-európaitól eltérő hozzáállás.

A bírság elengedésének két esete

A bírság elengedésének két esete van - húzta alá dr. Vörös Péter. Az első eset, amikor a cég egy, a hatóság által még nem ismert kartellről ad elsőként bizonyítékot a hatóságnak. A második eset pedig az, amikor a cég egy már folyamatban lévő eljárásban szolgáltat elsőként olyan bizonyítékot, amely alapján a GVH a jogsértést meg tudja állapítani. Ezért már megindult eljárásban is kármentésként célszerű azonnal összegyűjteni a szükséges információkat, iratokat, és sürgősen megfontolni engedékenységi kérelem benyújtását.

A bírságot teljesen tehát mindig csak az első kérelmező kerülheti el. Bírság csökkentésére pedig akkor van lehetőség, ha vagy már valaki kapott teljes mentességet, vagy a hatóság már maga képes bizonyítani a jogsértést, és így senki nem jogosult teljes mentességre.

Ilyenkor az elsőnek, aki "jelentős többletértéket képviselő", a jogsértésre vonatkozó bizonyítékot ad át a hatóságnak, a bírság 30-50 százalékát, a másodiknak 20-30 százalékát, minden további kérelmezőnek legfeljebb 20 százalékát engedheti el a hatóság. Ez a több tízmillió, esetleg milliárd forintos bírságokhoz képest igen jelentős kedvezmény lehet.

Hollandiában több száz kérelem született pár hónap alatt

Adódik a párhuzam, hogy míg Hollandiában évekkel ezelőtt az építőiparból pár hónap alatt több száz (!) kérelem érkezett, úgy, hogy a hatóságnak külön embereket kellett felvennie a kérelmek kezelésére, és gyakorlatilag automatikus határozathozatalt kellett bevezetni, hogy az ügyteherrel meg tudjanak birkózni, a magyar Gazdasági Versenyhivatal által ekkoriban átmeneti jelleggel, "piactisztítási" céllal bevezetett speciális engedékenységi rendszer alapján talán nem is érkezett kérelem.

Bár a Versenyhivatal támogatható módon és tudatosan igyekszik növelni a versenyjog és az engedékenység ismertségét, a hazai üzletemberek ilyen irányú tudása tapasztalataink szerint általában még mindig elég alacsony - emelte ki a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.

A magyarországi engedékenységi kérelmek alapvetően három fő okra vezethetők vissza: elsősorban, nemzetközi vállalkozáscsoportok által belsőleg feltárt jogsértéseket bejelentenek Magyarországon is, ha a jogsértés érintette a magyar piacot is. Másrészt, előfordul, hogy a GVH eljárása alatt álló vállalkozás úgy dönt, hogy védekezés helyett inkább megpróbálja menteni a menthetőt, és engedékenységi kérelemmel él. Végül, vannak tényleg saját kezdeményezésű kérelmek.

Engedékenységi kérelem általában akkor merül fel alternatívaként, ha a cég szabadulni szeretne egy létező jogellenes megállapodástól. Ez tipikusan vállalatfelvásárlások, cégvezető-váltások alkalmával fordul elő, amikor az új tulajdonos/menedzsment, szembesülve a súlyos kockázattal, nem kívánja folytatni a jogellenes magatartást, de akár a cég érdekeinek megváltozása is motiváló lehet.

A kérelmek kezelése komoly jogászi tudást igényel

Ám a kartellek, illetve az engedékenységi kérelmek megfelelő kezelése komoly jogászi munka - hangsúlyozta dr. Vörös Péter. Az Európai Unión belül 28 versenyhatóság van, amelyek napi rendszerességgel beszélnek egymással, ugyanakkor engedékenységi kérelmet hatóságonként külön-külön lehet csak benyújtani (nem beszélve az EU-n kívüli országokról).

Ezért előzetesen fel kell mérni, hogy hány és mely hatóság rendelkezik hatáskörrel a megállapodásra, nehogy "kimaradjon" egy-két hatóság, és mégis kapjon bírságot valahol a kérelmező. Emellett figyelemmel kell lenni a versenyjogon kívüli egyéb jogterületek kérdéseire, amelyek közül kiemelkednek a büntetőjogi (egyes kartellek Magyarországon is bűncselekménynek minősülnek), a polgári jogi (kártérítés) és a közbeszerzési jogi (a kiíró kizárhatja a kartellen ért vállalkozásokat közbeszerzésekből) vonatkozások. (Fontos még az időzítés, az engedékenységi kérelem formai és tartalmi feltételeinek való megfelelés, és számos olyan gyakorlati kérdés, amelyek ismertetése meghaladja e cikk kereteit.)

Százmillió múlhat rajta

A versenyjog rendkívül komoly fenyegetést jelent a kartellező cégeknek - foglalta össze a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője.Ahogyan nő a versenyjog ismertsége, úgy növekszik a kockázata annak, hogy a cég lebukik, hiszen a vevők, versenytársak felismerhetik a jogellenes magatartást, aminek általában komoly bírság, esetleg kártérítés vagy a közbeszerzésekből való kiszorulás is a következménye lehet.

Ezért meg kell fontolni, hogy lehetséges-e engedékenységi kérelemmel csökkenteni a kockázatot, és több tíz- vagy százmillió forintos bírságot megspórolni. Ennek eldöntése és megvalósítása azonban alapos tervezést és szakmai segítséget igényel - hívta fel a figyelmet végezetül dr. Vörös Péter.