Egyértelmű a jogi környezet az utazási katalógusok kötelező információiról

Több jogszabály is előírja az utazási irodák katalógusaiban szereplő, kötelezően feltüntetett információkat, ám a tapasztalatok szerint ezen a téren akadnak még hiányosságok, miként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy korábbi vizsgálata is megállapította. Pedig a jogszabályi környezet nem csupán az utazási szerződések általános szerződési feltételekre nézve ad iránymutatást, hanem a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeire, az utazásszervező és közvetítő tevékenység előírásaira is.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint már történtek célzott vizsgálatok, amelyek során azt vizsgálták, hogy a programfüzetek mennyiben felelnek meg az utazási szerződésekről szóló kormányrendelet általános szerződési feltételeinek, illetve a vonatkozó jogszabályoknak.

A vizsgálati megállapítások szerint a kifogások a leggyakrabban - minden ötödik utazásszervező esetében - a szállítóeszközök kategóriájának, jellemzőinek meghatározásával összefüggésben merültek fel.

Szintén a magasabb közé tartoztak azok a kifogásolási arányok, amelyeket egyfelől a legalacsonyabb résztvevőszámról, és az annak hiánya miatt történő útlemondás esetén kötelező értesítési határidőről szóló tájékoztatásoknál, másfelől a szálláshely főbb jellemzőinek, helyének és komfortfokozatának megjelölésével összefüggésben észleltek a felügyelők.

Szállítóeszköz, szálláshely

A szállítóeszköz kategóriáját és jellemzőinek leírását illetően szinte egyforma a mulasztások előfordulási aránya, amely vélhetően annak is betudható, hogy számos esetben ezeket egymást helyettesítő fogalmakként értelmezik a vállalkozások, és ezért nem fordítanak kellő figyelmet ezek teljes körű ismertetésére.

Ezzel szemben ugyanolyan gyakran hiányzott a szálláshely helyének megnevezése, függetlenül attól, hogy a szálláshely semmilyen egyéb tulajdonságaiból még annyira sem lehet következtetni az elhelyezkedésére, mint például a szállítóeszköz megnevezéséből a kategóriájára.

Részvételi díj és a külön költségek

Mind a részvételi díjról és a díjfizetés rendjéről, mind az azon felül felszámításra kerülő kötelező terhekkel kapcsolatban többnyire megfelelő tájékoztatásban részesültek az utasok, jóllehet azt már kevesebbszer tudatják velük az utazásszervezők, hogy a részvételi díjban nem benne foglalt külön felszámításra kerülő kötelező terhek változhatnak.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az idézett vizsgálat során több megyei felügyelőség is tevékenységét kifogástalanul végző utazásszervezőkről számolt be - mutat rá a már idézett vizsgálati jelentés.

További jogszabályi kötelezések

Ezen túl a vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseire, reklám esetén pedig a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény is szóba kerülhet. Ezen vállalkozásokra tartalmaz még előírásokat az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. kormányrendelet.

Egy másik fogyasztóvédelmi vizsgálat pedig azt támasztja alá, hogy a vállalkozások prospektusaiban, illetve weboldalán a szálláshely felszereltségével, jellemzőivel, valamint az ott igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás nem felet meg a valóságnak.

Hibás teljesítés és árleszállítás

Az Európai Fogyasztói Központ tájékoztatása szerint az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel, akkor is, ha a szerződést az utazásközvetítővel kötöttük meg. Ha az utazási iroda az utazási szerződésben vállalt szolgáltatást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi díjat) arányosan leszállítani.

Ez azt jelenti, hogy ha a szállodai szolgáltatás fele akkora kategóriájú volt, mint amiben a felek eredetileg megállapodtak, akkor a részvételi díjnak a szállodai elhelyezésre eső díját ennek megfelelően le kell csökkenteni és ezt a csökkentést a részvételi díj végösszegéből le kell vonni.

Természetesen abban az esetben, ha azért nem teljesíti az utazásszervező a szerződést, mert az utas a szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe, abban az esetben az utazási iroda nem köteles a szolgáltatás díját (részvételi díjat) leszállítani.

A követelhető összegek megállapítása során mindig a szolgáltatásért fizetett díjból kell kiindulni, az pedig mérlegelés tárgyát képezi, hogy a díj hány százalékát fogja az utas visszakapni.