A fogyasztói csoportok szervezésével, működésével kapcsolatosan annyi jogi bizonytalanság tapasztalható, illetve a jogok érvényesítése terén olyan döntő módon jelenik meg az úgynevezett szerencse-elem, hogy a fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem a hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint éppen a tapasztalatok alapján nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tagok óriási kockázattal számolhatnak a befizetett pénzek tekintetében.

Dr. Vizi András szerint ki kell mondani, hogy a fogyasztói csoportok nem egy esetben az illegalitás határán billegnek - miközben egyre több ilyen csoportot szervező vállalkozás jelenik meg hazánkban.

Ezek a cégek sok helyen reklámozzák szolgáltatásaikat, a hirdetéseket olvasók, de még a szerződött ügyfelek jelentős része azonban továbbra sincs tisztában azzal, mi is az a fogyasztói csoport. A fogyasztói csoport tagjai mondhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.).

Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Veszélyeztetett kör

Jellemzően a nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló emberek a fogyasztó csoportok célpontjai, akik jellemzően a bankok számára nem hitelképes, "BAR-listás" adósok vagy nyugdíjasok. Ezek a megtévesztett emberek azért hiszik, hogy fogyasztói csoporton keresztül pénzhez jutnak, mert a fogyasztói csoportokat szervezők reklámjai ezt sugallják.

A hirdetésekben általában a "fogyasztói csoport", a "pénzre van szüksége?", vagy a "kezes és jövedelemigazolás nélkül" kifejezések szerepelnek, egyéb információk nem. Ezek alapján az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztói csoport tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek - húzta alá dr. Vizi András, aki szerint az alaposság érdekében érdemes megvizsgálni a teljes konstrukciót, hogy voltaképpen miről is van szó.

A vitatott konstrukció

Arról, hogy ki kapja meg a kölcsönt alapvetően kétféle módon döntenek: előtörlesztés vállalással és/vagy sorsolással. Az adott hónapban általában az a tag jut hozzá a vásárlói joghoz, aki a legtöbb előtörlesztést vállalta. Ha valaki előtörlesztést vállal előre kifizeti a még meg sem kapott pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük sorsolással döntik el, hogy ki juthat hozzá a vásárlói joghoz, azaz a hitelhez.

Az is előfordulhat, hogy kizárólag sorsolás alapján dől el, hogy ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát akinek kedvez a szerencse, az azonnal hozzájut a vásárlói joghoz, aki nem ilyen szerencsés, annak akár évekig várnia kell a sorára. Fontos tudni, hogy a csoport többi tagjának előtörlesztés-vállalása nem kiszámítható, így a vásárlói jog mielőbbi megszerzése - a saját anyagi lehetőségeink mellett - a szerencsén múlik.  Pontosan ez az a szerencse elem, amelyet a hirdetések, vagy a szóbeli tájékoztatások nem tartalmaznak - emelte ki dr. Vizi András.

Mivel a vásárlói jog elnyerésének időpontja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hozzá az ügyfél a pénzéhez, vagy ami a leggyakoribb, hogy sosem kapja meg az ígért összeget.

Ha harminc napon belül meggondolja magát

Amennyiben az érintett szeretné felbontani a szerződést, akkor általában egy tízezer forint körüli adminisztrációs díj kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet/részleteket a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás köteles visszatéríteni. Amennyiben az ügyfél "előtörlesztést" vállal a következő közgyűlésre, akkor következő a közgyűlés napjáig állhat el a szerződéstől. Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra, hogy a leendő tagoknak a szerződés megkötésekor általában egy-két havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig - mely akár a szerződéskötést követő napra is eshet - lerövidül.

A harminc napos határidő leteltével, vagy a közgyűlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem kapja vissza és a már befizetett havi részleteket is csak a futamidő végén, kamatok nélkül folyósítják majd neki.

Senki nem garantálja az ígéretek teljesülését

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint nehéz azt előre megmondani, hogy a fogyasztó csoportok ígérete az öt-tíz éves futamidő alatt teljesülni fog-e, hiszen ennyi idő alatt akár csődbe is mehet a vállalkozás. Azt is jó tudni, hogy a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel.

A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. Mivel a fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat, ezért jelentős kockázatról beszélhetünk.