Hiteles számlák-ügye: az adózóknak kell saját ellenőrzési rendszert kiépíteniük (2. rész)

Az Európai Bíróság ítéletei ellenére az áfa-törvény 2013. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint az adóalanyoknak biztosítaniuk kell a "számla eredetének hitelességét" - mondta el kétrészes elemzésünk második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Harcos Mihály szerint jelenleg annyi mindenképp kijelenthető, hogy fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről. Így például elengedhetetlennek tűnik, hogy az adózók saját ellenőrzési lépéseket építsenek be a napi működésükbe.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője az elemzés első részében azt a gyakorlatot vizsgálta, amely révén évek óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik kiemelt ellenőrzési célpontja az áfa-levonás alapjául szolgáló számlák hitelességének vizsgálata.

Tavaly nyáron az Európai Unió Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is döntést hozott. Ezekben kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az az adóhatósági gyakorlat, amely módszeresen megkérdőjelezi az adózók adólevonási jogát azon az alapon, hogy a számlakibocsátó fél nem rendelkezett igazolhatóan a teljesítéshez szükséges tárgyi és személyi erőforrásokkal.

Az Európai Bíróság ezt röviden azzal indokolta, hogy az adózók ellenőrzése nem az adózók, hanem az adóhatóság feladata. Az Európai Bíróság szerint, ha az ügylet teljesült, és az adóalany ezt szabályosan kiállított számlával igazolni tudja, akkor nem értékelhető a terhére, hogy a számlakibocsátó fél, vagy annak üzleti partnerei nem tudják igazolni az értékesített termék vagy szolgáltatás beszerzését, illetve előállítását.

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a fenti alapelvi szabály alól két esetben lehet kivételt tenni. Egyfelől akkor, ha az adóalanynak gyanúja merülhetett fel a számlakibocsátó üzleti partner működésének jogszerűségét illetően; ilyenkor ugyanis elvárható tőle, hogy fokozottan ellenőrizze az üzleti partnerét. Másfelől, ha az adóalany tudta, vagy tudhatta volna, hogy adócsalást megvalósító ügyletben vesz részt; ilyen esetben az ügylet során rá áthárított általános forgalmi adó levonására eleve nem tarthat igényt.

Merre menjünk? - ahogy a jogalkotó látja

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: az Európai Bíróság fenti ítéletei ellenére 2013-tól olyan új szabályok kerülnek az adótörvényekbe, amelyek a jövőben is biztosítani fogják az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának a fenntartását. Az áfa-törvény 2013. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint az adóalanyoknak biztosítaniuk kell a "számla eredetének hitelességét".

Az eredet hitelességének biztosítása azt jelenti, hogy az adózóknak a befogadott számláik és a számlákon szereplő ügyletek közötti kapcsolat ellenőrzését lehetővé kell tenniük az adóhatóság részére. Abban az esetben, ha az adóhatósági ellenőrzés során az adózó dokumentumaival nem igazolható, hogy a befogadott számlán szereplő ügyletet valóban a számlán eladóként szereplő fél teljesítette, akkor a számla nem tekinthető hitelesnek, és az adózó elveszíti azt a jogát, hogy a számla áfa-tartalmát levonásba helyezze.

Egy másik szabály 2013. július 1-én lép hatályba. Ennek alapján az adózóknak lehetőségük lesz ellenőrizni, hogy a feléjük számlát-kibocsátó adóalanyok eleget tettek-e a - 2013. január 1-től bevezetett - úgynevezett belföldi összesítőjelentés-tételi kötelezettségüknek.

A szabály látszólag egy lehetőséget biztosít az adózók részére, ugyanakkor - az Európai Bíróság döntéseinek fényében - felmerül, hogy ez a lehetőség valójában kötelezettséget fog jelenteni az adózókra nézve - mutatott rá dr. Harcos Mihály. Az adózók ugyanis a jövőben már nem hivatkozhatnak majd arra, hogy nem tudtak az üzleti partnerük adóelkerülő vagy szabálytalan működéséről, hiszen a nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján folyamatosan lehetőségük lesz nyomon követni, hogy az üzleti partnereik között van-e olyan, amely nem vallja be a számlázott ügyleteit.

Mire számítsunk?

Bár ideig-óráig úgy tűnt, hogy az Európai Bíróság ítélete korlátok közé fogja szorítani az adóhatóság évtizedek alatt kimunkált gyakorlatát, a tavaly év végi jogszabály-módosítások ismét jelentős játékteret biztosítanak az adóhatóság részére. A módosított jogszabálynak megfelelően 2013-tól már az adólevonási jog törvényben előírt feltétele, hogy az adózók az adóhatósági ellenőrzések során igazolni, bizonyítani tudják: a befogadott számláik mögött valós teljesítés állt.

A törvény nem ad eligazítást a tekintetben, hogy az adózók miként tudnak eleget tenni ennek a követelménynek. Az adózóknak sok esetben olyan körülményeket kell majd igazolniuk, amelyekre sem rálátásuk, sem ráhatásuk nincs. Ebből kifolyólag fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről - hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, aki szerint elengedhetetlennek tűnik, hogy az adózók saját ellenőrzési lépéseket építsenek be a napi működésükbe.

E körben szükséges az üzleti partnerekre vonatkozó, az adóhatóság honlapján elérhető információk rendszeres ellenőrzése, továbbá minden befogadott számla tekintetében azoknak a dokumentumoknak az összegyűjtése és megőrzése, amelyekkel egy esetleges hatósági ellenőrzés során igazolható, hogy a számlákon szereplő ügyleteket valóban a számlákat kibocsátó üzleti partnerek teljesítették. Az új jogszabályi rendelkezéseket és az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát figyelembe véve azonban még a leggondosabb eljárás esetén sem szűrhető ki teljesen egy adóhatósági megállapítás kockázata - figyelmeztetett a szakember.