Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a megvásárolt húsvéti nyulak későbbi szélnek eresztése, kidobása bűncselekmény lehet, és több törvényben is vannak szankciók az így eljárók ellen. Az állatvédelmi törvény is védelemben részesíti a kedvtelésből tartott állatokat, és a Büntető törvénykönyv is pontosan leírja, mit nem lehet tenni a megunt, jobb sorsra érdemes nyulakkal.

Az állatvédelmi törvény védelemben részesíti a kedvtelésből tartott állatokat, így a nyulakat is, és eszerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, így az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Nyilas Anita hangsúlyozta: az állattartó felelősséggel tartozik az állatért, gondoskodni köteles az annak megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

A magyar jog rendelkezései egyértelműek, az ember környezetében tartott állat tartásával nem szabad felhagyni, elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos és bűncselekménynek minősül.

Aki gerinces állatot...

A Büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vagy állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha olyan módon követik el a bűncselekményt, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz. Akik szélnek eresztik a kisállatot, vagy kegyetlen módon egyszerűen csak kidobják, sokszor nem tudják, ez bizony bűncselekmény, a kidobott állatok ráadásul, pár napon belül elpusztulnak, vagy nagyobb állatok elpusztítják őket.

Keressék fel az állatvédőket

Korábban az állatkert befogadta az elhagyott állatokat, de mivel nagyon megszaporodott a számuk, ezért megszüntették ezt a lehetőséget, arról nem is beszélve, hogy a kisállatok sok esetben a ragadozók etetésére szolgáltak. A gyakorlatban az állatkereskedések sem veszik már vissza az eladott állatokat, ha vissza is veszik, az árát biztosan nem térítik vissza.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint végezetül érdemes végiggondolni, felelősséget tudunk-e vállalni az állat iránt az ünnepek után is. Amennyiben nem, úgy senki ne tegye ki magát annak, hogy esetlegesen bűncselekmény elkövetőivé váljon, és ha ilyen helyzetbe kerülne valaki, keresse fel a közeli állatvédőket és kérje az ő segítségüket.

A törvény a bántalmazás fordulatot alkalmazza

A Büntető törvénykönyv értelmében, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni. Nyilván, nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem.

A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.

Már nem lehet lepasszolni a nyulakat

A Fővárosi Állatkert 2008 óta nem fogad húsvéti nyulakat, mert a tapasztalatok szerint a 2000-es évek végére viszont már főként olyanok éltek ezzel a lehetőséggel, akik eleve azért nem foglalkoztak az állattartás felelősségének kérdésével, mert kifejezetten azzal számoltak, hogy az ünnep után a nyulakat lepasszolják az Állatkertnek. A nyulak befogadása így állattartással kapcsolatos felelősség megkerülésével járó magatartást erősítené, ami ellentétes az állatkert törekvéseivel, utóbbi egyébként éppen ezért javasolja, senki ne vásároljon élő állatot, ha nem tudja vállalni, hogy hosszú távon is gondoskodik róla.