Csődbűncselekmény - megnövekedett büntetőjogi felelősség

Hat lényeges területen érintik a csődbűncselekménnyel kapcsolatos jelenlegi szabályozást az új Büntető törvénykönyv változtatásai, a módosítások pedig igen jelentősek és többek közt kiterjesztik a kölcsönös cégvezetői és felszámolói felelősséget, tágítják az eljárási lehetőségeket, de szigorítják a büntetési tételkereteket is - hívta fel az [origo] figyelmét a Jádi Németh Ügyvédi iroda szakértője. Dr. Somos Zoltán aláhúzta: a gazdasági bűncselekmények sorában bizonyosan az egyik legmeghatározóbb, az összességében milliárdos nagyságrendű kárértéket is felölelő csődbűncselekmény.

Az új Büntető törvénykönyv - 2012. évi C. törvény - Gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények című fejezetében szabályozták újra a csődbűncselekményekkel összefüggő jogi normákat, a változás hat lényeges területet érint.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: az első terület leginkább dogmatikai kérdés, ugyanis a büntetőjogi norma szerkezete egyértelműbbé, áttekinthetőbbé vált.

A csődeljárásról, felszámolási eljárásról, a végelszámolásról szóló törvény (mely a büntető jogszabály hátterét jelentő civil jogi norma) elsődleges célja az adós gazdasági társaság védelme, azaz, a társaság "megmenekülése", a reorganizáció (csődegyezség megkötésének lehetősége) és csak másodlagosan a gazdasági életből történő kiiktatás - mutatott rá dr. Somos Zoltán.

A büntetőjog, mint végső jogi eszköz

Ezzel szemben a büntetőjog, mint ultima ratio, azaz a végső jogi eszköz, lehetővé teszi a cég büntetőjogi felelősségének megállapítását is (lásd a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló jogszabályt). A büntetőjog elsődlegesen a bűnös magatartásra fókuszál, a bűncselekményt elkövető személyi kört rendeli büntetni, azaz, ha az adós (a cég vezetője, a vagyonfelügyelő - őt a csődeljárás folyamán a felszámolók névjegyzékéből választják -, a felszámoló, felszámoló-biztos) visszaél helyzetével és a felszámolás alapjául szolgáló magatartást bűnös szándékkal valósítja meg.

Ezt a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak kell kétséget kizáró módon bizonyítania, vagyis, hogy a gazdálkodó szervezet előre látta (tehát nem elegendő, ha csak előre láthatta), hogy esedékességkor nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket és ennek tudatában cselekedett a törvényi tényállásban meghatározott módon.

A csődbűncselekmény négy különböző fordulata

A csődbűncselekménynek továbbra is négy különböző fordulata került meghatározásra, mely különböző, a büntető törvényben felsorolt magatartásokkal valósítható meg. Az első eset a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben megvalósított tiltott magatartások felsorolása, második a fizetésképtelen helyzetben elkövetett csődbűncselekmény, harmadik a fizetésképtelenséget vagy annak látszatát előidéző magatartások, míg a negyedik egy vétség - a hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekmény.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: mind a négy fordulat csak szándékosan követhető el, azaz, az elkövetőnek előre kell látnia, hogy a gazdálkodó szervezet esedékességkor tartozásait nem tudja törleszteni, vagy tudatában kell lennie, hogy fizetésképtelensége már bekövetkezett és ezért szándékában áll a gazdálkodó szervezet vagyonának tényleges vagy színlelt csökkentése.

Ezzel egyidejűleg az elkövető annak is tudatában van, hogy cselekedetével a hitelezők kielégítését meghiúsítja. A fizetésképtelenség előidézése kizárólagosan szándékosan történhet, ugyanúgy, mint a hitelező jogtalan előnyben részesítése esetén annak tudata, hogy a felszámolást elrendelték és a cég vagyona hitelezőinek kielégítésére már nem elegendő, ennek tudatában választja a nem megfelelő kielégítési sorrendet.

Büntetési tétel, minősített elkövetési alakzat

A második fontos változás, hogy büntetési tétel az eddigi 5 év szabadságvesztéstől 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre módosult, mely a középmérték alkalmazását is figyelembe véve a végrehajtandó szabadságvesztés esélyét is jelentősen növeli. (A vétségi alakzat esetében megmaradt a két évig terjedő szabadságvesztés.)

Harmadik fontos változás, hogy a 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett minősített elkövetési alakzat megváltozott: bekerült egyrészt az 500 millió forint feletti, másrészt a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos elkövetés.

Új tényező: a kényszertörlési eljárás elrendelése

Negyedik fontos változás, hogy új tényezőként a jogszabályba került a kényszertörlési eljárás elrendelése, mint a büntethetőség további lehetséges feltétele. Ezen esetek körébe tartozik például, ha a cég beszámoló elkészítésének kötelezettségét elmulasztotta és a cégbírósági felhívást követő 20 napon belül ezt nem jelentette be; a cég vezető tisztségviselői és tagjai ismeretlenek és ezen hiányt a cégbíróság felszólításától számított 30 napon belül nem jelentik be - húzta alá dr. Somos Zoltán.

További esetek: a NAV törölte a cég adószámát; a cég a végelszámolást három éven túl elhúzza és a cégbíróság felszólítására 30 napon belül nem terjeszt elő törlés iránti kérelmet; a cég jogutód nélküli megszűnéséről döntött, de a végelszámolás kezdő időpontját vagy a végelszámolót nem jelölte ki.

Az ötödik és hatodik változás

Ötödik fontos változás, hogy a csődbűncselekményt immáron az is elkövetheti, aki nem csak rendelkezni jogosult a vagyonnal, hanem arra lehetősége is van. Ez lehet azon cégvezető is, akinek eljárási jogosultsága csak a múltban állt fenn, vagy akár értendő lehet alatta más nem jogosult személy is. Ilyen formán csődbűncselekményt követhet el a vagyonfelügyelő, felszámoló, felszámoló-biztos is.

A Jádi Németh Ügyvédi iroda gazdasági büntető jogász szakértője szerint a hatodik, talán legfontosabb változás egy új bűncselekmény megalkotása, mely a felszámoló feljelentési kötelezettségének megállapítását jelenti. Ha ugyanis a felszámoló hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértéséről vagy csődbűncselekmény elkövetéséről és ezzel kapcsolatosan amint teheti, feljelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követ el.

A hitelt érdemlő tudomásszerzés tényét, ugyancsak, mint a lehető legkorábbi feljelentés elmulasztásának körülményeit, a büntető ügyben eljáró hatóság feladata bizonyítani. (Fontos változás, hogy immáron az egyesületek és alapítványok is a csődtörvény hatálya alá tartoznak.)

A "cégtemetők" tömegessé válása, az áron aluli "fantomizált" cégek nagyszámú megszerzése a felszámolótól - természetesen a cég állóeszközeivel vagy a cégvezetők "átmenekített" kapcsolataival együtt -, éppúgy, mint a többször bukott cégeket képviselő, gyakran ugyanazon strómanok gyakori feltűnése felveti azt a kérdést, hogy az új jogszabály megfelelő módon tud-e választ adni az előbbiekben említett kihívásokra.

Dr. Somos Zoltán végezetül hangsúlyozta: a kölcsönös cégvezetői és felszámolói felelősség kiterjesztésével, az eljárás lehetőségeinek tágításával, a büntetési tételkeretek szigorításával erre némiképp több esély kínálkozik az új Büntető törvénykönyv hatálybalépését követően.