Egyre gyakoribb a különböző állampolgárságú szülők jogvitája a gyerek sorsáról

2013.05.22. 21:20

Mivel egyre gyakoribb a különböző állampolgárságú szülök házassága, élettársi kapcsolata, ezért az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértőjének tapasztalatai szerint a gyermekek jogellenes Magyarországra hozatala, illetve Magyarországon való visszatartásával kapcsolatos eljárások száma is növekszik. Dr. Sályi Adrienn arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az eljárások - életkoruktól függetlenül - a gyermekeket viselik meg leginkább, ezért célszerű a hivatalos eljárások előtt egy úgynevezett mediációs eljárást igénybe venni.

A SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák tizenöt éve képvisel olyan szülőket, akik érintettek gyermeküknek a másik szülő beleegyezése nélkül történő Magyarországra kerülésben, illetve itt tartásában - mondta el elöljáróban dr. Sályi Adrienn.

A tapasztalatok tanúsága szerint egyre gyakoribb külföldi munkavállalással egyre gyakoribb a különböző állampolgárságú szülök házassága, élettársi kapcsolata is, a két vagy több országhoz kapcsolódásból ered a fenti jogvitás helyzetek nagy része.

A gyakorlatban azt lehet megállapítani, hogy a Magyarországra hazatérő anya általában úgy gondolja, hogy a magyar anyától született gyermek a törvénynél fogva magyar állampolgár, így eljárása nem jogellenes, de ezen kívül még sokszínű indoka lehet a gyermek egyik szülő általi Magyarországra hozatalának, amiket minden egyes eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint kizárólagosan eljáró hatóság, a határozata meghozatalánál mérlegel és figyelembe vesz.

Ezek nem gyermek-elhelyezési perek

Az eljárások során mind a jogi képviselők, mind a bíróság nem győzi hangsúlyozni, hogy ezen eljárások nem gyermek-elhelyezési perek, ahol azt kell mérlegelni, hogy a gyermek melyik szülőnél van számára megfelelőbb helyen, melyik szülő alkalmasabb gondozására, nevelésére, figyelembe véve a szociális, mentális és intellektuális tényezőket.

Az eljárások pedig nem elsősorban a magyar törvény alapján, hanem egy 1980-as, Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló és hazánkban az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett és ratifikált Hágai Egyezmény alapján nyernek elbírálást.

Ezt egészített ki az Európa Tanács 2201/2003. sz. rendeletének főként 10. és 11. cikke, mely részletes szabályozást tartalmaz a joghatóság és a gyermek visszavitele tárgyában - ismertette a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője, aki szerint figyelemre méltó, hogy ezen eljárás alatt a visszaviteli kérelem benyújtásától a bírói határozatok végrehajtásáig más hatóság, vagy bíróság a gyermek elhelyezéséről még ideiglenes hatállyal sem dönthet.

Bírósági határozat hiányában egyformán jogosultak

Nem szabad a szülőknek figyelmen kívül hagyniuk, hogy az ellenkezőjét megállapító jogerős bírósági határozat hiányában mindkét szülő egyformán jogosult a gyermek felügyeletére, mely szerint közösen jogosultak a gyermek tartózkodási helyének meghatározására, mely tény a bíróság előtt döntő érvként bizonyulhat.

A gyermek visszavitelét az elvitel (elrejtés) előtti életvitelszerű szokásos tartózkodási hely határozza meg. Ez nem a külföldi szülő lakhelyét jelenti, hanem az országot, melybe való visszatérés esetén a másik szülő felügyeleti joga nem csorbul - mutatott rá dr. Sályi Adrienn.

A szokásos tartózkodási helyen kívül a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a visszavitel elrendelése a gyermeknek testi, lelki károsodást nem okoz-e, illetve bármi más módon részére elviselhetetlen helyzetet nem teremtene-e. E tekintetben a gyermek meghallgatása bírói, vagy pszichológus szakértő útján elrendelhető.

Fontos körülmény, hogy a jogellenes elvitel és visszavitelre irányuló kérelem bírósági előterjesztése között mennyi idő telt el, akár egy év eltelte után is lehet kérelmet előterjeszteni, de a két esemény közötti időtartam a bíróság döntését a visszavitel elrendelésével kapcsolatban nagymértékben befolyásolhatja.

A gyermeket viseli meg

Ez az eljárás - életkoruktól függetlenül - a gyermekeket viseli meg leginkább. Ezért célszerű a hivatalos eljárások előtt egy úgy nevezett mediációs eljárást igénybe venni - emelte ki SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

A mediátor a jogszabályok és a bírói gyakorlat ismeretében a szülők álláspontját és körülményeit figyelembe véve személyre szabott tanácsokkal, segítséggel szolgálhat, amelynek eredményeképpen könnyebben sikerülhet a szülők közötti megegyezés még a bíróság beavatkozása előtt. Előzetes jogi segítségnyújtással a gyermekek lelkiállapotának sérülése megelőzhető.

KAPCSOLÓDÓ CIKK