Azoknak, akik veszélyeztetett környéken élnek, már nem újdonság, hogy a biztosítók nem kötnek velük vagyonbiztosítást és a már létező szerződéseket is felmondják, ezért az egyetlen adott kárenyhítési lehetőség is kizárt. Ennek ellenére vannak törvényes lehetőségek arra, hogy az árvízterületeken élők kártalanításban, illetve egyéb segítségben részesüljenek - mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Európa elsőszámú jogvédő szervezete az árvízhelyzetre való tekintettel ismét megnyitja telefonos segélyvonalát, ahol jogászok fogadják és válaszolják meg az időjárási tényezők következményeként károsultak kérdéseit.

A legjobb megoldás a veszélyeztetett ingatlanokra (ártérben vagy egyébként árvízveszélyes területen épült ingatlanokra) előre állami biztosítást kötni. A biztosítás kizárólag az úgynevezett víztöbblet miatti károk megtérítésére szolgál - mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyarország területén veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.

Szerződéskötés a Wesselényi Miklós Alappal

A szerződést az Alappal kell megkötni, melynek létrejötte után 30 nappal áll kockázatban, tehát az ez után keletkelezett károkat köteles megtéríteni úgy, hogy az első 6 hónapban a kártérítés mértéke csak a tényleges károk 50 százaléka lehet. A legmagasabb biztosítási összeg 15 millió forint, így ez a maximális árösszeg is. A 6. hónap letelte után pedig a tényleges károk 100 százalékát téríti meg 15 millió forintig. A biztosítási díjak versenyképességét nem lehet összehasonlítani, hiszen más ilyen tevékenységet nem végez.

Az Alapnak a veszélyeztetett területek lakóival szerződéskötési kötelezettsége áll fenn, a szerződést csak az ügyfél súlyos szerződésszegő magatartása miatt mondhatja fel, míg az ügyfél 30 napos felmondási idővel jogosult azt bármikor megszüntetni. A D.A.S. JogSzerviz szakértői hangsúlyozták: a Wesselényi Miklós Alap által nyújtott szolgáltatás nagyon előnyös az árvízveszélyes területek lakói számára, éves díja sem jelentős.

Kárenyhítés, avagy a vis major támogatás

A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása.

Ha már megtörténik a káresemény, az állam és az önkormányzatok feladata az állampolgárok védelme, ami az úgynevezett vis maior támogatás útján is megvalósulhat. Elsődlegesen az önkormányzatok megsegítését szolgálja. Alapesetben a vészhelyzet elleni védekezés teljes (vagy részleges) költségét térti meg az önkormányzatnak, illetve részben megtéríti azokat a károkat, amelyek az önkormányzati tulajdonban lévő építményt (épületet, utat, egyéb közművet) érik. Ebben az esetben a kártalanítás mértéke sosem 100 százalék, általában 70 százalékot folyósítanak, de utak esetében 60 százalék, míg oktatási intézményeknél 80 százalék a maximális mérték.

Az egyszer, rendkívüli szociális támogatás

A települést ért különösen súlyos természeti károk esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált vagy helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet - mondták el végül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni, vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának, vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza.

A támogatás összegét az önkormányzat állapítja meg. Tekintettel kell lennie az egyedi szociális helyzetre és a rászorultságra, valamint a rendelkezésre álló önerőre is. A támogatást építőanyag, lakóingatlan vásárlására, építési szolgáltatás igénybevételére és a tervek adaptálási költségeinek, valamint a kivitelezési eljárások díjazására kell felhasználni. A támogatást az önkormányzatnak lehetőleg közvetlenül az építést végző vállalkozásnak kell kifizetni, de a károsult részére semmiképpen nem lehet kézpénzes kifizetést teljesíteni. Amennyiben a károsultnak fizetik ki a támogatást, a felhasználást számlával kell igazolni. Fontos tudni, hogy az érintett önkormányzatoknak a részletszabályokról külön rendelkezniük kellett.

A D.A.S. segélyvonal bármely, az időjárással összefüggésben történt, vagy történő esemény (vihar-, árvíz- és belvízkárok) kapcsán hívható 2013. június 13-tól június 21-ig, hétköznaponként 9 órától 17 óráig a 06 1 710 1100-as, nem emeltdíjas telefonszámon.

(Árvízjog című, a D.A.S. JogSzerviz szakértőinek segítségével készült összeállításunk további részeit hamarosan közöljük - a szerk.)